Zseniális magyar találmányok, amelyek megváltoztatták a világot!

Tudtad, hogy a színes televíziót magyar találta fel?

Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.

És azt tudtad, hogy a golyóstollat, amit minden nap használunk, szintén egy zseniális magyar ember - egy újságíró - alkotta meg először?

Bíró László József, aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon, de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a második világháború miatti zsidóüldözések miatt külföldön folytatta. Argentínába költözött, és ott kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

És még számtalan, a mai ember számára nélkülözhetetlen és fontos dolgot találtak fel magyar emberek...Íme a lista! Érdemes végigböngészni!

Magyar találmányok

sűrített levegős légzőkészülék, gulyáságyú – Kőszeghi-Mártony Károly

    optikai távjelző – Chudy József
    beszélőgép, sakkozógép – Kempelen Farkas
    csuklós autóbusz – Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla
    zajtalan gyufa – Irinyi János
    antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
    hengerszék – Mechwart András
    sorvetőgép – Kühne Ede
    heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
    oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
    villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
    alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid
    elektromos fogyasztásmérõ – Bláthy Ottó
    kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
    stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
    Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
    légmotoros kerékpár – Vedres András
    bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)
    organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
    világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
    félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
    Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
    televízió-képcső (modern nagy felbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
    mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
    gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály
    Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza
    elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
    légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
    Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
    sokszögeszterga – Gellért Károly
    allergofilter – Vajai László
    üvegbeton – Losonczi Áron
    TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
    biogázreaktor – Kiss Péter
    direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
    tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
    humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
    szintetikus vér (művér) – Horváth István
    analogikai számítógép – Roska Tamás
    nyugtató – Sellye János
    kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
    forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
    lőelemképző – Juhász István
    Élőgép (organikus szennyvíztisztítás) – Kenyeres István és Bodnár Attila
    Active-Matrix Thin Film Transistor (TFT-LCD; AMOLED kijelzőknél ismert) - Tamás Péter Bródy
    automata kávéfőzőgép - Illy Ferenc
    napház (napenergia-fűtésű lakóház) – Telkes Mária
    napkemence (napenergiás hússütő kemence) – Telkes Mária
    napelemes vízlepárló (tengervízből ivóvíz) – Telkes Mária

    3,5" FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell, illetve a flopi őse – Szentiványi Tibor
    Arteriográf – Illyés Miklós
    Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
    Basic nyelv – Kemény János
    Béres-csepp – Béres József
    Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
    Eötvös-inga – Eötvös Loránd
    Golyóstoll – Bíró László József
    Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
    Hangosfilm – Mihály Dénes
    filmfelvevőgép – Mihályi József
    gömböc – Domokos Gábor és Várkonyi Péter
    Helikopter – Asboth Oszkár
    hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
    Hidrogénbomba – Teller Ede
    Holográfia – Gábor Dénes
    Illycaffè - Illy Ferenc
    Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
    Microsoft Word és Excel – Simonyi Károly
    Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
    polarizáltfény-terápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
    Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
    Részecskegyorsító – Simonyi Károly
    Rubik-kocka – Rubik Ernő
    Segner kerék, vízturbina – Segner János András
    színes televízió – Goldmark Péter Károly
    Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
    Telefonközpont – Puskás Tivadar
    Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert
    Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
    Váray-féle Kvantummechanikai Elektronszerkezeti Periódusos Rendszer


 1. Adorján János (1882-1964) – az első teljesen magyar fejlesztésű repülőgép tervezője,
2. Bánki Donát (1859 – 1922) – a robbanó motor, tökéletesítője, a karburátor egyik megalkotója, legnagyobb találmánya a vízturbina, első kerék meghajtású autók tervezője,
3. Bárány Róbert (1876 – 1936) – orvos, Nobel díjas, a belső fül felépítését és működését vizsgálta, ill. a belső fül egyensúlyérzékelő funkcióját.
4. Békésy György (1899 – 1972) – fizikus, Nobel díjas, többek között akusztikával foglalkozott, vizsgálta a belső fül mechanizmusát, az emberi hallás mechanikai-fizikai mechanizmusának kutatója, leírója.
5. Bíró László József (1899 – 1985) – feltaláló, újságíró, autóversenyző, festő, az automata sebváltó megalkotója, fő találmánya a golyóstoll (eterpen, Biró-pen)
6. Bláthy Ottó Titusz (1860 – 1939) – mérnök, a transzformátor tökélesítője, a ma is használatos villanyóra megalkotója, Európa szerte vízi erőművek turbináit készítette el, részt vett az egyiptomi Asszuáni-gát tervezésében is.
7. Bródy Imre (1891 – 1944) – fizikus, a kriptonlámpa feltalálója
8. Csicsátka Antal (1911 – 1976) - a ma is használatos kétcsatornás sztereo rádió elvének a kidolgozója, a rádió adás szórásra vonatkozólag 13 szabadalmát fogadták el és a mai napig használják. A 70-es években, az USA-ban a kábeltelevíziózás eszközeit fejlesztette.
9. Csonka János (1852 – 1939) – mérnök, a benzinmotor karburátorának feltalálója és Bánki Donáttal közös megalkotója, a magyar autógyártás megszervezője és beindítója.
10. Dallos József (1905 – 1979) –szemorvos, a ma is használatos kontaktlencse megalkotója,
11. Dulovits Jenő ( 1903 – 1972) – matematikus, tanár, foglalkozott fotografálással, az első szemmagasságból fényképező, tükörreflexes, kisfilmes beugrórekeszes objektívval működő fényképezőgép (DUFLEX) megalkotója.
12. Fonó Albert (1881 – 1972) – mérnök, ő adta be a világon az első szabadalmat a repülőgépsugárhajtómű –re, bár ő nem tudta ezeket legyártani.
13. Forgó László (1907 – 1985) – mérnök, az ún, apróbordás radiátor feltalálója
14. Gábor Dénes (1900 – 1979) – mérnök, tudós, Nobel díjas, a televíziós képcsövek, katódsugárcsövek fejlesztője, a plazmalámpa megalkotója, az optikai holográfia elmélete kidolgozója, dolgozott a lézer feltalálásán is,
15. Galamb József (1881 – 1935) – mérnök, a világ első, egyszerűen vezethető és szerelhető népautójának, a Ford T-modelljének a tervezője, a gyári szalagmunka kitalálója.
16. Gáspár Béla (1898 – 1973) – vegyész, a színes fényképezés úttörője, a háromrétegű színes fotográfiai eljárás az ő nevéhez fűződik
17. Gerster Béla (1850 – 1923) – mérnök, részt vett a Panama csatorna tervezésében és ő tervezte meg 1882-ben a görög Korinthoszi-csatornát.
18. Goldmark Péter Károly (1906 – 1977) – a televíziózás úttörője, 1926-ban sikerült képet átvinni egy készülékről a másikra, 1940-ben mutatta be a találmányát: a színes televíziót, ő fejlesztette ki a mikrobarázdás hanglemezt, illetve ő találta fel a televíziós adás rögzítését is, ezt a módszert alkalmazták a videomagnók elterjedéséig.
19. Grossman Gusztáv (1878 – 1957) – mérnök, behatóan foglalkozott a röntgenfizikával, az 1935-ben megjelent értekezései alapján fejlesztették ki a tomográfot.
20. Irinyi János (1817 – 1895) – vegyész, a zajtalan gyufa, „gyújtófa” megalkotója, 1848 márciusában ő fogalmazta meg a 12 pont első változatát,
21. Kandó Kálmán (1869 – 1931) - mérnök, többek között a vasút villamosításával és villanymozdonyok gyártásával foglalkozott,
22. Kaposi Móric (1837 – 1902) – orvos, dermatológus, a bőr egyik daganatos betegségének leírója, amit később róla, Kaposi-szarkómának neveztek el.
23. Kármán Tódor (1881 – 1963) – mérnök, aerodinamikával, repüléssel foglalkozott, az ő vezetése alatt amerikai laboratóriumában a hangsebesség feletti repülés több alapvető kérdését dolgozták ki. Később az amerikai hadsereg részére több nagyrakétát fejlesztett ki.
24. Kempelen Farkas (1734 – 1804) – első sorban a sakkgépéről ismerjük, de számos más dolog is fűződik hozzá, sok mindennel foglalkozott, vizsgálta a hangképző szervek működését, ennek alapján beszélő gépet szerkesztett, építészként megtervezte a schönburgi kastély szökőkútjait, írógépet készített, a gőzturbina ősét is ő készítette el, verseket, színdarabokat írt.
25. Korda Dezső (1864 – 1919) – mérnök, Párizsban élt, cége gyártotta többek között az Eiffel-torony felvonóit, és ő az első elektromos automobil megépítője.
26. Kőszeghi-Mártony Károly (1783 – 1848) – hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék feltalálója, munkásságának jelentős szerepe volt a gázálarc kifejlesztésében is, ő fejlesztette ki a tábori főzőkészüléket, a gulyáságyút is.
27. Luppis János (1813 – 1875) – haditengerész, az önjáró torpedó megtervezője és gyártója, találmányáért I.Ferenc Józseftól nemességet kapott 1869-ben.
28. Mihály Dénes (1849 – 1953) – mérnök, a távolbalátással (televíziózással) foglalkozott, Berlinben 1929.március 8-án először a világban televíziós közvetítést adott, ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának.
29. Nagy József (1908 -1990) – villamossági szakember, nyomdász, 1936-tól Japán élt, jelentős szerepe volt a japán nyomdászat modernizálásába, ő az első, eredetileg japán nyelven írt nyomdászati szakkönyv szerzője, részt vett a Matsushita gyár rádiófejlesztésében és a Panasonic márkanév alatt forgalmazott készülékek kidolgozásában, fejlesztésében.
30. Margittai Neumann János Lajos (1903 -1957) – mérnök, matematikus, többek között számítógépek kifejlesztésével foglalkozott, lényegében az ő munkássága nyomán működnek a mai számítógépek.
31. Riszdorfer Ödön (1893 – 1944) – az automatikus fényképezőgépek kifejlesztője
32. Schenek István (1830 – 1909) – gyógyszerész, vegyész, legfontosabb találmánya az ólomakkumulátor,
33. Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986) – orvos, kutató, Nobel –díjas, a C-vitamin feltalálója,
34. Szilvay Kornél (1890 – 1957) – technikus, tűzoltó, a szárazoltó gép (poroltó) feltalálója.

Forrás: facepress.hu