Zseniális magyar találmányok, amelyek megváltoztatták a világot!

Tudtad, hogy a színes televíziót magyar találta fel?

Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.

És azt tudtad, hogy a golyóstollat, amit minden nap használunk, szintén egy zseniális magyar ember - egy újságíró - alkotta meg először?

Bíró László József, aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon, de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a második világháború miatti zsidóüldözések miatt külföldön folytatta. Argentínába költözött, és ott kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

És még számtalan, a mai ember számára nélkülözhetetlen és fontos dolgot találtak fel magyar emberek...Íme a lista! Érdemes végigböngészni!

Magyar találmányok

sűrített levegős légzőkészülék, gulyáságyú – Kőszeghi-Mártony Károly

    optikai távjelző – Chudy József
    beszélőgép, sakkozógép – Kempelen Farkas
    csuklós autóbusz – Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla
    zajtalan gyufa – Irinyi János
    antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
    hengerszék – Mechwart András
    sorvetőgép – Kühne Ede
    heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
    oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
    villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
    alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid
    elektromos fogyasztásmérõ – Bláthy Ottó
    kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
    stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
    Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
    légmotoros kerékpár – Vedres András
    bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)
    organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
    világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
    félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
    Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
    televízió-képcső (modern nagy felbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
    mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
    gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály
    Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza
    elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
    légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
    Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
    sokszögeszterga – Gellért Károly
    allergofilter – Vajai László
    üvegbeton – Losonczi Áron
    TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
    biogázreaktor – Kiss Péter
    direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
    tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
    humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
    szintetikus vér (művér) – Horváth István
    analogikai számítógép – Roska Tamás
    nyugtató – Sellye János
    kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
    forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
    lőelemképző – Juhász István
    Élőgép (organikus szennyvíztisztítás) – Kenyeres István és Bodnár Attila
    Active-Matrix Thin Film Transistor (TFT-LCD; AMOLED kijelzőknél ismert) - Tamás Péter Bródy
    automata kávéfőzőgép - Illy Ferenc
    napház (napenergia-fűtésű lakóház) – Telkes Mária
    napkemence (napenergiás hússütő kemence) – Telkes Mária
    napelemes vízlepárló (tengervízből ivóvíz) – Telkes Mária

    3,5" FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell, illetve a flopi őse – Szentiványi Tibor
    Arteriográf – Illyés Miklós
    Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
    Basic nyelv – Kemény János
    Béres-csepp – Béres József
    Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
    Eötvös-inga – Eötvös Loránd
    Golyóstoll – Bíró László József
    Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
    Hangosfilm – Mihály Dénes
    filmfelvevőgép – Mihályi József
    gömböc – Domokos Gábor és Várkonyi Péter
    Helikopter – Asboth Oszkár
    hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
    Hidrogénbomba – Teller Ede
    Holográfia – Gábor Dénes
    Illycaffè - Illy Ferenc
    Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
    Microsoft Word és Excel – Simonyi Károly
    Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
    polarizáltfény-terápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
    Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
    Részecskegyorsító – Simonyi Károly
    Rubik-kocka – Rubik Ernő
    Segner kerék, vízturbina – Segner János András
    színes televízió – Goldmark Péter Károly
    Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
    Telefonközpont – Puskás Tivadar
    Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert
    Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
    Váray-féle Kvantummechanikai Elektronszerkezeti Periódusos Rendszer


 1. Adorján János (1882-1964) – az első teljesen magyar fejlesztésű repülőgép tervezője,
2. Bánki Donát (1859 – 1922) – a robbanó motor, tökéletesítője, a karburátor egyik megalkotója, legnagyobb találmánya a vízturbina, első kerék meghajtású autók tervezője,
3. Bárány Róbert (1876 – 1936) – orvos, Nobel díjas, a belső fül felépítését és működését vizsgálta, ill. a belső fül egyensúlyérzékelő funkcióját.
4. Békésy György (1899 – 1972) – fizikus, Nobel díjas, többek között akusztikával foglalkozott, vizsgálta a belső fül mechanizmusát, az emberi hallás mechanikai-fizikai mechanizmusának kutatója, leírója.
5. Bíró László József (1899 – 1985) – feltaláló, újságíró, autóversenyző, festő, az automata sebváltó megalkotója, fő találmánya a golyóstoll (eterpen, Biró-pen)
6. Bláthy Ottó Titusz (1860 – 1939) – mérnök, a transzformátor tökélesítője, a ma is használatos villanyóra megalkotója, Európa szerte vízi erőművek turbináit készítette el, részt vett az egyiptomi Asszuáni-gát tervezésében is.
7. Bródy Imre (1891 – 1944) – fizikus, a kriptonlámpa feltalálója
8. Csicsátka Antal (1911 – 1976) - a ma is használatos kétcsatornás sztereo rádió elvének a kidolgozója, a rádió adás szórásra vonatkozólag 13 szabadalmát fogadták el és a mai napig használják. A 70-es években, az USA-ban a kábeltelevíziózás eszközeit fejlesztette.
9. Csonka János (1852 – 1939) – mérnök, a benzinmotor karburátorának feltalálója és Bánki Donáttal közös megalkotója, a magyar autógyártás megszervezője és beindítója.
10. Dallos József (1905 – 1979) –szemorvos, a ma is használatos kontaktlencse megalkotója,
11. Dulovits Jenő ( 1903 – 1972) – matematikus, tanár, foglalkozott fotografálással, az első szemmagasságból fényképező, tükörreflexes, kisfilmes beugrórekeszes objektívval működő fényképezőgép (DUFLEX) megalkotója.
12. Fonó Albert (1881 – 1972) – mérnök, ő adta be a világon az első szabadalmat a repülőgépsugárhajtómű –re, bár ő nem tudta ezeket legyártani.
13. Forgó László (1907 – 1985) – mérnök, az ún, apróbordás radiátor feltalálója
14. Gábor Dénes (1900 – 1979) – mérnök, tudós, Nobel díjas, a televíziós képcsövek, katódsugárcsövek fejlesztője, a plazmalámpa megalkotója, az optikai holográfia elmélete kidolgozója, dolgozott a lézer feltalálásán is,
15. Galamb József (1881 – 1935) – mérnök, a világ első, egyszerűen vezethető és szerelhető népautójának, a Ford T-modelljének a tervezője, a gyári szalagmunka kitalálója.
16. Gáspár Béla (1898 – 1973) – vegyész, a színes fényképezés úttörője, a háromrétegű színes fotográfiai eljárás az ő nevéhez fűződik
17. Gerster Béla (1850 – 1923) – mérnök, részt vett a Panama csatorna tervezésében és ő tervezte meg 1882-ben a görög Korinthoszi-csatornát.
18. Goldmark Péter Károly (1906 – 1977) – a televíziózás úttörője, 1926-ban sikerült képet átvinni egy készülékről a másikra, 1940-ben mutatta be a találmányát: a színes televíziót, ő fejlesztette ki a mikrobarázdás hanglemezt, illetve ő találta fel a televíziós adás rögzítését is, ezt a módszert alkalmazták a videomagnók elterjedéséig.
19. Grossman Gusztáv (1878 – 1957) – mérnök, behatóan foglalkozott a röntgenfizikával, az 1935-ben megjelent értekezései alapján fejlesztették ki a tomográfot.
20. Irinyi János (1817 – 1895) – vegyész, a zajtalan gyufa, „gyújtófa” megalkotója, 1848 márciusában ő fogalmazta meg a 12 pont első változatát,
21. Kandó Kálmán (1869 – 1931) - mérnök, többek között a vasút villamosításával és villanymozdonyok gyártásával foglalkozott,
22. Kaposi Móric (1837 – 1902) – orvos, dermatológus, a bőr egyik daganatos betegségének leírója, amit később róla, Kaposi-szarkómának neveztek el.
23. Kármán Tódor (1881 – 1963) – mérnök, aerodinamikával, repüléssel foglalkozott, az ő vezetése alatt amerikai laboratóriumában a hangsebesség feletti repülés több alapvető kérdését dolgozták ki. Később az amerikai hadsereg részére több nagyrakétát fejlesztett ki.
24. Kempelen Farkas (1734 – 1804) – első sorban a sakkgépéről ismerjük, de számos más dolog is fűződik hozzá, sok mindennel foglalkozott, vizsgálta a hangképző szervek működését, ennek alapján beszélő gépet szerkesztett, építészként megtervezte a schönburgi kastély szökőkútjait, írógépet készített, a gőzturbina ősét is ő készítette el, verseket, színdarabokat írt.
25. Korda Dezső (1864 – 1919) – mérnök, Párizsban élt, cége gyártotta többek között az Eiffel-torony felvonóit, és ő az első elektromos automobil megépítője.
26. Kőszeghi-Mártony Károly (1783 – 1848) – hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék feltalálója, munkásságának jelentős szerepe volt a gázálarc kifejlesztésében is, ő fejlesztette ki a tábori főzőkészüléket, a gulyáságyút is.
27. Luppis János (1813 – 1875) – haditengerész, az önjáró torpedó megtervezője és gyártója, találmányáért I.Ferenc Józseftól nemességet kapott 1869-ben.
28. Mihály Dénes (1849 – 1953) – mérnök, a távolbalátással (televíziózással) foglalkozott, Berlinben 1929.március 8-án először a világban televíziós közvetítést adott, ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának.
29. Nagy József (1908 -1990) – villamossági szakember, nyomdász, 1936-tól Japán élt, jelentős szerepe volt a japán nyomdászat modernizálásába, ő az első, eredetileg japán nyelven írt nyomdászati szakkönyv szerzője, részt vett a Matsushita gyár rádiófejlesztésében és a Panasonic márkanév alatt forgalmazott készülékek kidolgozásában, fejlesztésében.
30. Margittai Neumann János Lajos (1903 -1957) – mérnök, matematikus, többek között számítógépek kifejlesztésével foglalkozott, lényegében az ő munkássága nyomán működnek a mai számítógépek.
31. Riszdorfer Ödön (1893 – 1944) – az automatikus fényképezőgépek kifejlesztője
32. Schenek István (1830 – 1909) – gyógyszerész, vegyész, legfontosabb találmánya az ólomakkumulátor,
33. Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986) – orvos, kutató, Nobel –díjas, a C-vitamin feltalálója,
34. Szilvay Kornél (1890 – 1957) – technikus, tűzoltó, a szárazoltó gép (poroltó) feltalálója.

Forrás: facepress.hu

Read More

A Hunzák nem dobják el a barack magját

 

 

Befőzéskor örülünk, ha a lekvárok, befőttek végre a polcokra kerülnek. Hámozva, magozva a barack a lábasban rotyog, a magja pedig leginkább a szemétbe kerül, nem is sejtve, hogy mekkora kincstől fosztjuk meg magunkat.

A hunzák a barack magját olyan nagyra értékelték, hogy fizetőeszközként használták. A Hunza völgye az azonos nevű folyó mentén terül el, 6000 méternél magasabb hegycsúcsok között. A z éghajlati viszonyok a sárgabarack termesztéséhez kiválóak. Atilla népéből kivált, ős magyar rokonaink termesztik és igen nagy mennyiségben fogyasztják a sárgabarackot és annak kincsét, a magját. A barackot frissen és szárítva is fogyasztják, ételeiket pedig a barack magjából préselt olajjal készítik. A hölgyek arcuk ápolására is használják a magját.

A hunzák földjét úgy is hívják, hogy „a völgy ahol örökké élhetsz”.  Az itt élő emberek a mai napig hosszú életükről híresek, betegségektől nem szenvednek, asszonyaik szépséges és gyönyörű sima bőrűek. A hunzák a XX. századot megelőző időkben akár 160 évig is éltek. A hunza népcsoport tagjait nem sújtják úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Tudományos magyarázatokra bőven találunk szakirodalmat, amelyek közül dr. Krebs elmélete a legelterjedtebb: az általa elnevezett a B17 vitamin fejti ki egészségünkre jótékony hatását. A B17 vitamin pedig benzaldehidből, ciángyökből és diszacharidból áll. Az elmélet szerint tehát a barack magjának ciántartalma nem mérgező.

Érdemes befőzés után félretenni a magokat, szárítás után pedig megtörni. Igazán finom és egészséges rágcsálnivaló csemegét tehetünk el akár télre is.

magyarno.com

Read More

Spórolj te is a hőségben: így maradhat alacsony a villanyszámla

1 . Nem kell túl hideg
Az élelmiszereknek elég, ha 6-7 fokig hűtjük őket, ennél hidegebb nem kell, hiszen nem maradnak tovább frissek a tárolt élelmiszerek. A mélyhűtők általában nem külön szabályozhatók, de itt elméletileg -18 foknak kell lennie. Ha ezeken a hőfokokon tartjuk a készüléket, akkor évente akár 6-7 ezer forint is körül spórolhatunk egy túlhűtött készülékhez képest.

2 .Ne hagyd jégbe fagyva a fagyasztót
A lejegesedett hűtőszekrény többszörösét fogyasztja a készülék normál energiaigényének, ezért rendszeresen olvassza le a fagyasztót! Hagyja szabadon és tartsa tisztán a hűtő szellőzőnyílását! A túlmunkára kényszerített hűtőszekrény a kívánatosnál jóval több energiát fogyaszt.

3. Gyakran tisztítsd ki a hűtőszekrényt
Egy rendben rakott hűtőszekrény nem csak kevésbé jegesedik, amivel energiát veszítünk, de könnyebb is benne megtalálni a keresett élelmet. És minél kevesebb ideig van nyitva az ajtaja, annál több áramot spórolunk.

4. Üres helyeket töltsd ki
A mélyhűtő nem mindig van tele, de a felszabadult helyeket érdemes félig vízzel töltött ásványvizes üvegekkel vagy akár újságpapírral is kitömni. Ezzel ajtónyitásokkor kevesebb energiát veszítünk, hiszen a meleg levegőnek nem lesz helye a készülékben.

5+1 tuti tipp, hogy a légkondi miatt se szálljon el a számlád

1. Ha van légkondicionáló, időnként kapcsoljuk be, de a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületeink.

2. Klíma helyett inkább szigetelj! A házak, lakások homlokzati szigetelése ugyanis nem csak a téli hideg ellen véd, a nyári kánikula idején is hatásos. Nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

3. Csak éjszaka szellőztess! Az extrém melegben nem érdemes nappal nyitva tartani az ablakokat, annál inkább éjszaka! Az éjjeli órákban érdemes kereszthuzatot fenntartani, hiszen így nem csak a lakás levegője, de a szerkezet is könnyebben lehűl valamelyest.

4. Sötétíts! A tűző nap ellen a legjobb védekezés, ha minél jobban elsötétítjük otthonunkat. Erre a legegyszerűbb megoldás a redőny, illetve a spaletta, de ezek hiányában jó megoldás lehet a sötétítő függöny is.

5. Vegyél hővisszaverő ablakfóliát! Enyhén árnyékoló, hatékony megoldás. Négyzetméterenként körülbelül 6-10 ezer forintba kerül, de több évre szóló megoldás. Az okos fóliák nyáron kint tartják a meleget, télen nem engedik be a hideget.

+1. Bár a ventilátor nem hűti le a levegőt, de a keringetés miatt javul komfortérzetünk. Házi praktikaként pedig kipróbálhatjuk, ha egy megfagyott vizes palackot helyezünk a szerkezet elé - ez ugyanis valamelyest le is hűti a levegőt.

Forrás: penzcentrum.hu

Read More

A kígyóuborka jótékony hatásai

Az uborka a negyedik leggyakoribb termesztett zöldség a világon, és az is ismert, hogy az emberi szervezet számára az egyik legjótékonyabb élelmiszer, ezért “szuperételnek” is nevezik.  Az uborkát gyakran permetezik, így fontos, hogy bio uborkát vegyünk, vagy ha van rá lehetőségünk, termesszük meg magunk.
Íme az uborka 10 hatása:

1.”Gyors falatkák” – Az uborka B-vitaminok jó forrása. Felejtsük el az üdtőt vagy a kávét, együnk egy szelet uborkát inkább!

2. Hidratálja a testet és visszapótolja a napi vitaminszükségletet. Az uborka 95 százaléka víz, miközben a szervezetet hidratált állapotban tartja, segíti a test méregtelenítő folyamatait. Az uborkában a legtöbb vitamin megtalálható, amire a szervezetnek szüksége van egy nap. Ne felejtsük el azt sem, hogy csak magában a sötétzöld héjban annyi C-vitamin van, ami a szervezet napi C-vitamin szükségletének 10 százalékát tartalmazza.

3. Bőr-és hajápolás. Ha nem szered az uborka héját, akkor érdemes tudni, hogy leégett ill. irritált bőrre is kiváló, csakúgy mint az aloe vera. Tegyünk egy szeletet feldagadt szemeinkre és hagyjuk, hogy gyulladásgátló tulajdonságai csökkentsék a duzzanatokat. Az uborka szilícium és kén tartalma ösztönzi a haj növekedését.

4. Rákellenes – A kígyóuborkáról megintcsak ismert, hogy lariciresinol, pinoresinol és secoisolariciresinol tartalma rákölő. Erről a három lignánról kutatások kapcsán kiderült, hogy csökkenti számos ráktípus, beleértve a mellrák, petefészekrák, méhrák és a prosztata rák előfordulását.

5. Otthoni tisztítás – Kiváló a fürdőszobai tükör tisztításához. A zuhanyzást, fürdést megelőzően, dörzsölje be egy uborkaszelettel a tükröt, és meg fog szűnni a tükör ködösödése. Ha nyikorog az ajtó, akkor az azt tartó zsanérokat át kell kenni egy szelet uborkával. Az uborkában lévő hatóanyagok segítik a zsanérok mozgását.

6. Rossz lehelet ellen- Egy szelet uborkát nyelvvel a szájpadhoz nyomva 30 másodpercig, a kiáramló fitokemikáliák megölik a rossz leheletért felelős baktériumokat.

7. Másnaposság ellen- A reggeli másnaposság, vagy fejfájás ellen néhány szelet uborkát kell lefekvés előtt elfogyasztani. Az uborka elég cukrot-, B-vitamint és elektrolitokat tartalmaz ahhoz, hogy számos alapvető tápanyaggal töltse fel szervezetünket, csökkentve a másnaposság érzetét és a fejfájás intenzitását.

8. Fogyás és emésztés elősegítő – Az alacsony kalória-és magas víztartalmú uborka ideális étel fogyni és méregteleníteni vágyó emberek számára. A magas víztartalmú élelmi rost különösen hatékony abban, hogy megszabadítsa a testet a toxinoktól az emésztőrendszerben, ezzel is segítve az emésztést. Az uborka napi fogyasztása krónikus székrekedésre is gyógyír lehet.

9. Meggyógyítja a cukorbetegséget, csökkenti a koleszterin-szintet és a vérnyomást. Az uborka leve egy olyan hormont tartalmaz, amely a hasnyálmirigy sejtjeit inzulin előállítására serkenti. Ez pedig, kutatások alapján előnyös lehet diabéteszes betegek számára. A kutatók azt találták, hogy az uborka szteroljai csökkentik a koleszterinszintet. Az uborka rengeteg káliumot, magnéziumot és rostot tartalmaz. Ezek az ásványi anyagok együttesen és hatékonyan szabályozzák a vérnyomást. Ettől lesz az uborka jó mind az alacsony és a magas vérnyomás kezelésére.

10. Segít köszvényben és ízületi fájdalomban szenvedőkön. Az uborka a szilícium-dioxid kiváló forrása, amely arról ismert, hogy erősíti a kötőszövetet. Az uborkában lévő B1-, B6-, C & D vitaminok, a folsav, kalcium, magnézium és kálium,  sárgarépalével keverve enyhíti a köszvényes és ízületi fájdalmakat: a szövetekben lévő húgysav szint csökkentésével.

Forrás: naturahirek.hu

Read More

Visszalüktetett a napkitörésnek a Föld - a tudósok sem értik

Rejtélyes pulzálással válaszolt Földünk egy közelmúltban történt Napkitörésre. A reakció előtt egyelőre értetlenül állnak a tudósok.

Egy szokatlanul hosszú csendes periódus után egy közepesen erős, M-osztályú kitörést produkált központi csillagunk, mely elviekben nem egy kiemelkedően érdekes jelenség. Az erupció azonban egy nem várt, egyúttal megmagyarázhatatlan reakciót generált a Földön, az érzékelők szerint ugyanis szülőbolygónk "pulzálni" kezdett, neutronokat bocsátott ki válaszul a csillagból érkező kitörésre - írja a Daily Mail.
A szakemberek szerint ilyennek nem is szabadott volna megtörténnie, nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy mi is okozhatta ezt a rendhagyó reakciót. A napkitörést M6-os erősségűként kategorizálták, ami nem volt különösen erős, sem pedig látványos. A tudósok a 2006-ban fellőtt, a kozmikus sugárzást vizsgáló PAMELA (Payload for Antimatter Matter Exploration and Light-nuclei Astrophysics) műhold adatai elemzésével próbálják megmagyarázni, mi is történt pontosan és miért is ment végbe. Az űreszközt egyébként mindössze az ominózus kitörés előtt két héttel állították át úgy, hogy központi csillagunkat figyelje.

Forrás: pecsistop.hu 

Interpress Magazin, 2002 július

Grandpierre Attila

csillagász

Az élő Nap

A Nap élő természete és hatása életünkre

Nap nélkül nem létezne élet. De vajon élet nélkül létezhet-e a Nap? A fényt és meleget adó égitestnek mindig különös tisztelettel adóztak az emberek, gyakran istenként imádták. Lehet, hogy amit modern korunk élettelen csillagnak hitt, valójában élő, lüktető szervezet?

Életünk alapkérdései megoldást követelnek. Szeretnénk megérteni a világot és önmagunkat, szeretnénk életünket felfedezni és kiteljesíteni, éppé, egésszé, egészségessé tenni. Hogyan lehetséges ez? Modern korunk filozófiája a “gondolkodom, tehát vagyok” kiindulópontot ajánlja. Ismerd meg önmagad – szólt az ókori görög mondás. A még régibb korokban viszont – a napistenhit ősisége és elterjedtsége is jelzi – a Napból indultak ki. A Nap létét valóban nehéz kétségbe vonni, világossága mindennél szembetűnőbb. Mi van akkor, ha a világ megismeréséből indulunk ki? Ha a Világegyetem számunkra legfontosabb középpontja a Nap, akkor először a Napot kell megismernünk!

A Nap minden élet alapja. A növényvilág reggeli kinyílása, esti becsukódása, tavaszi sarjadása, nyári virágzása, őszi termőre fordulása a Nap hatásait követik. Az állatvilág majdnem ugyanilyen szorosan a Nap állásához igazítja életrendjét. Még a modern városi ember is a napszakokhoz, évszakokhoz igazítja tevékenységét. A Nap adja az éltető napfényt, a földi élővilág elsődleges energiaforrását. De talán többet is ad ennél! Talán nemcsak nyers energiát, hanem finom, egészségünk, szellemünk, értelmünk számára is fontos üzeneteket is közvetít! Az üvegházi paradicsom ugyanannyi energiát kapva sem válik olyan egészségessé, éltetővé, mint a természetes viszonyok között növekedő. A szoláriumban nevelt paradicsom minden bizonnyal még távolabb esik az egészséges táplálkozásra alkalmasságtól. Ha pedig ez így van, akkor a napfény nemcsak mennyiséget, energiát hordoz magában, hanem minőséget, biológiailag fontos tudást, információt, üzenetet is! Lehet, hogy a Nap a rádióval távirányított repülőkhöz hasonló hatás közvetítésével hozta létre és segíti a földi életet? Lehet, hogy a napfényben életadó, élet-segítő információ is utazik felénk?

Az egészséges, a Nap járásához, az évszakokhoz igazodó életrend szellemünk, egyéniségünk rendezettségét is elősegítheti. Életrendünk akkor állhat összhangban a világrenddel, ha a Nap járásával is összhangban áll. A világrend megismerésére irányuló értelmünk pedig akkor bontakozhat ki igazán, ha életmódunkban, életrendünkben, belső irányainkban minél közelebb állunk a Természethez. Ha a Napot nem értjük, mit értünk a világból? És mit értünk a Napból, ha annyit sem tudunk, élő-e vagy élettelen? A Nap megismerése egész világképünk kulcsfontosságú, archimédeszi pontja. Ha a Nap élő, és a többi csillag a Naphoz hasonló természetű, és a Világegyetem csillagokból áll, akkor nagyon is lehetséges, hogy a Világegyetem is élő természetű. Úgy tűnik, a Nap magában foglalja életünk, megismerésünk alapkérdéseit. Induljunk hát útnak a Nap felé, a Nap természetének megismerése felé!

A Nap legalapvetőbb tulajdonsága kétségkívül csillag mivolta. A csillag pedig attól csillag, hogy fényét saját maga termeli. A saját fény termelése azonban – akárhogy is vesszük – egyfajta öntevékenységnek számít. Az öntevékenység pedig az élőlények alapjellemzője! Ez az öntevékenység pedig különösen akkor válik szembetűnővé, ha szűk hétköznapi kereteink között igyekszünk hasonlatot találni. Tudjuk, hogy a közlekedési jelzőlámpák fénye “kívülről” vezérlődik. Igencsak meglepődnénk, ha egy közlekedési lámpáról kiderülne, hogy fényét saját maga termeli és vezérli! Egy másik példával: ha éjszaka a hálózatból kihúzott falilámpánk egyszercsak felfénylene, és az alapos vizsgálat kiderítené, hogy fényét saját maga termelte, alighanem “csodára” (csodaszerű, életszerű hatást keltő okra) kéne gyanakodnunk.

Éneklő Nap

Még különösebb lenne egy olyan földi fényforrás, amelynek fényessége többé-kevésbé szabályosan lüktet, ahogy a Napé. Évtizedeken át szabályosan lüktető fényforrásokat kerestek a Földön kívüli értelmet kutató csillagászok, és amikor a pulzárokat fölfedezték, először arra gondoltak, ez egy másik civilizáció jelzése lehet. Aztán hamarosan rájöttek, hogy éppen a szigorúan gépies szabályosság szól az értelmes forrás lehetősége ellen. Csakhogy a Nap fényének változása nem szigorúan szabályos! Már néhány évtizede ismert, hogy a napfelszín különböző pontjai az öt perces periódus körül 10 millió külön rezgésállapotban rezegnek, folyamatosan változtatva “hangerejüket”, “hangmagasságukat”, mintha tízmillió zenész adna együttesen koncertet! Milyen óriási információnak felel ez meg, ráadásul nem olyan gépies ismétlődésnek, ami élettelen mechanizmusra utalna! Hogy lehet az, hogy távoli, sok-sok fényévre eső csillagokon keresik-kutatják évtizedeken át az élet, az értelem nyomait, és eközben nem veszik észre, hogy a Nap közelebb áll az értelmes lényekkel szemben támasztott követelményekhez, mint eddigi legjobb jelöltjeik? Mi történne, ha a Napot a más civilizációk kutatására kidolgozott módszerekkel közelítenénk meg? Csak az elérhetetlen civilizációk tarthatnak igényt a figyelmünkre, az orrunk előtt élő civilizációk pedig egy szemernyi érdeklődésre sem érdemesek?

Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a Nap saját fényét ráadásul saját energiaforrásából hozta létre. Ha nem létezne magenergia, akkor a Nap élettartama nem érhetne el 10-15 milliárd évet, csak néhányszor tízezer évet. A magenergia megjelenése tehát óriási mértékben meghosszabbítja, megsokszorozza a Nap életét. Akkor pedig a magenergia a csillagokban életfenntartó szerepet tölt be – vagyis valamiféle alapvető életjelenség megnyilvánulásaként fogható fel mélyebb szinten! A csillaglét alapja, a magenergia felszabadulása ebben az új összefüggésben a kozmikus életerő megnyilvánulásaként jelenik meg.

Kozmikus életerő

Ha a Nap már legalapvetőbb mivoltában életre utaló jeleket mutat, érdemes alaposabban is megvizsgálni, valóban lehetséges-e, hogy a Nap élő szervezet! Annyi biztos, hogy a Nap nem emberszerű élőlény, hiszen szerves anyag, fehérjék a Napban uralkodó óriási hőmérsékletek mellett nemigen létezhetnek. Ha a Nap élőlény, általánosabb fajta, az égi körülmények közötti életet él. De hogyan tudjuk megérteni, miben is áll élete? Ha meggondoljuk, a mi életünk sem abban áll, hogy fehérjéink segítségével anyagcserét folytatunk. Életünkben az a legfontosabb, az az alapvető, hogy átéljük külső és belső világunkat, és ez az átélés attól lesz a miénk, hogy egyes jelenségekre ránk jellemző módon válaszolunk. Sok-sok külvilági (és belső) hatás érzéketlenül hagy bennünket, vagy gépiesen válaszolunk rájuk. De ami igazán érdekel bennünket, azt a hatást kitüntetjük figyelmünkkel, mintegy kiemeljük, fenntartjuk belső világunkban, és szervezetünk életében fontos szerepet adunk e hatás érvényre jutásának. Ez a jelenség pedig a fehérjék léténél sokkal alapvetőbb. Lehetséges, hogy a Nap fehérjék nélkül is képes érzékeny lényként figyelni önmagát és a világot, és rá jellemző módon viselkedni, válaszolni a számára fontos hatásokra?

Az élet attól élet, hogy kitüntet egyes jelenségeket a többnyire érdektelen, haszontalan hatásokkal szemben. Az élet alaprugója, alapvető mozgató ereje közvetlenül ebben a kitüntető hatásban jelentkezik, ez a kitüntető hatás, az érzékenység alkotja belső életünk alapját. Az érzékenység a belső megközelítés alapján akkor válhat az élet kétségtelen jelévé, ha folyamatosan jelen van, ha folyamatosan kitüntet bizonyos hatásokat a legtöbb más hatással szemben. Az élő szervezetek a legtöbb környezeti hatásra közömbösek, érzéketlenek, de egyes ingerekre rendkívüli érzékenységgel válaszolnak, és ez az ingert hordozó hatás energiájának óriási mértékű belső felerősítésével jár együtt. Rendkívüli erősítés, áttétel az élettelen világban is fellép. Ilyen például a gyufa fellobbanása, még inkább a gránát becsapódása okozta robbanás, vagy a lavina beindulása. Bár ezeknél a folyamatoknál egy kis energiát hordozó kezdőfolyamat nagy energia-felszabadulásra vezet, vagyis megjelenik a nagy áttétel, de ez az áttétel csak egyedi, egyszer jelentkezhet. Az olyan kő-lavina, amely folyamatosan képes lenne a hegy egészét lehordani a lábához, vagy még inkább, amelyik képes lenne a hegy magasságának megőrzése mellett egyre újabb lavinákat létrehozni, és a lavinákban a hegy tömegének többszörösét lehordani, már önfenntartó, érzékenység-fenntartó, és így figyelemreméltóan hasonló az élő rendszerekhez. Egy fizikai rendszer lehet érzékeny, de ha fizikai, akkor érzékenysége egyszeri, egy-lépéses. Akkor jelenik meg a biológiai érzékenység, amikor folyamatossá válik. A folyamatos érzékenység folyamatos öntevékenységgel párosulva pedig olyan alapvető élet-ismertetőjegy, amely alkalmas a kozmikus élet kimutatására is. A kozmikus élet kulcsjelensége az érzékenységet mutató, folyamatos öntevékenység.

Napbiológia

A Nap tudományát ma úgy hívják: napfizika. Ezzel a legelső lépéssel azonban már kívül is kerülünk a minket érdeklő területről, hiszen minket éppen az érdekel, élő-e a Nap vagy sem! A Nap első nagy kérdése tehát az kell legyen: létezik-e, kellene-e léteznie napbiológiának, vagy a napfizika minden fontosat el tud nekünk mondani a Napról?

A “napbiológia” elnevezés szükségességét Csizsevszkij, az ismert orosz tudós, a kozmikus és légköri eredetű fizikai hatások életfolyamatokra gyakorolt hatásának úttörője vetette fel. Ő a “héliobiológia” tudományának elismert atyja, aki először ismerte fel a légköri ionok egészségre és viselkedésre vonatkozó jelentős hatását is. 1939-ben Csizsevszkijt távollétében az “International Congress on Biological Physics and Space Biology” elnökéül választották New York-ban, elismerve kora biofizikájához való hozzájárulásának alapvető jelentőségét.

Számunkra, élőlények számára egy élőlény elsősorban élő mivoltában érdekes. Furcsa lenne, ha az élőlényeket kizárólag fizikai oldalról szabadna vizsgálni. A madártan, halbiológia, kutya-élettan tudományából madár-fizika, halfizika, kutya-fizika lenne. Az ember-tanból, amely olyan szerteágazó, mint az orvosbiológia, antropológia, pszichológia, társadalomtudomány, művészet-elmélet, humán-tudományok, és az eddig még meg nem született tudomány, az emberek boldogságához szükséges tényezők tudománya, csupán egy tudomány maradhatna: az ember-fizika. Nem lehet indokolt a Nap élő vagy élettelen természetének alapkérdését eleve kizárni a tudományos vizsgálatok köréből. A Nap élő természetének kérdése alapkérdés, amelynek vizsgálata alapvető jelentőségű a tudomány és világszemléletünk egésze számára.

Vulkáni napkitörések

A napkitörések a mai napfizika szerint véletlenszerű, felszíni kisülések, a villámokhoz hasonlóak, és így nincs közük semmiféle szervezett öntevékenységhez. Kutatásaim során azonban rájöttem, hogy a napkitörések villám-elmélete tarthatatlan. Egyrészt a kitörések nem véletlenszerűen jelentkeznek, hanem csoportosan, sokszor pedig egyenesen átellenben a Nap felszínének éppen ellenkező pontjain lépnek fel, egyidejűleg. Ez pedig arra utal, hogy a kitörések a napmagból indulnak, és a Nap egészére kiterjedő szerveződés részeinek tekinthetők. Másrészt, a napkitörések nem a naplégkör jelenségei, mert a mélyből, a napmagból erednek, és inkább vulkáni jelenségnek tekinthetők. Ezt jelzi, hogy a frissen a felszínre bukkanó, heves tevékenységet mutató körzetek (aktív körzetek, forró foltok) anyaga nem a napfelszínnel, hanem a napmaggal forog együtt. Erre utal, hogy a tevékeny körzetek többnyire nehéz elemekben is gazdagabbak, mint környezetük, és ilyen nehéz elemeket a megfigyelt nagy mennyiségben elsősorban a napmagban lehet megtermelni. Érdekes, hogy a Földön is vannak forró foltok, a Földön is vulkánossággal kapcsolatosak, a földi forró foltokhoz kapcsolódó vulkánok is a földmagból erednek, mozgásuk a földmag, és nem a földkéreg mozgását (nem a kontinensvándorlást) követi, és a földi forró foltok vulkánjainak anyaga is nehéz elemekben gazdagabb a szokásosnál. Még érdekesebb, hogy a Jupiteren is vannak forró foltok, ezek is kémiai rendellenességeket mutatnak, és ezek is kitöréses tevékenységgel járnak együtt. Ráadásul, ez a kitöréses tevékenység szorosan együtt változik a napciklussal! De még messzibb párhuzamokat is kimutattak. A csillagtevékenység megnő az árapály-hatás növekedésének idején, szoros kettős csillagokban. Úgy tűnik, a csillagokon is léteznek “aktív hosszúságok”, és ezek helyzete, iránya összefügg a csillag kísérőinek irányával és távolságával. A Nap kísérõi a bolygók. Figyelemre méltó, hogy a Naprendszer bolygóinak a Napra gyakorolt árapályereje és a naptevékenység menete között feltűnően szoros hasonlóság áll fenn!

Fontos az a tény is, hogy a bolygók a Nap körül keringve változtatják a Naprendszer tömegközéppontjának helyét. Bár a bolygók össztömege a Napénak csak mintegy ezreléke, nagy távolságuk miatt képesek a Naprendszer tömegközéppontját időnként a Nap felszínén kívülre helyezni. Mivel a Naprendszer minden égitestje a tömegközéppont körül kering, ezért a Nap a bolygók helyzetétől függően más és más pont körül kering, s ez a Napon belső áramlásokat idézhet elő. Érdekes, hogy nemcsak a bolygók árapályhatása, de a Nap mozgása a Naprendszer tömegközéppontja körül is éppen a naptevékenység kb. 11 éves periódusát mutatja! Lehetséges, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn – de ehhez megfelelő erősítésnek kell működnie a Napon. A bolygók árapályhatása a Napra ugyanis rendkívül gyenge, és a Nap tehetetlenségi mozgása a Naprendszer tömegközéppontja körül nem sokkal erősebb.

A Nap tánca

A kérdés megoldása éppen az erősítésen, azaz a Nap rendkívüli érzékenységén fordul meg. Ha a Nap egyszerű, érzéketlen fizikai rendszer, akkor ilyen erősítés nem jöhet szóba. Ha viszont a Nap egyes parányi hatásokra rendkívül érzékenyen képes válaszolni, nagy erősítéssel, akkor a bolygóhatás parányi volta ellenére is képes lehet jelentős szerepet játszani a naptevékenység előidézésében – ahogy a lepke látványa parányi energiát jelentő hatást gyakorol szervezetünkre, mi mégis képesek vagyunk belső energiáinkat mozgósítva szervezetünket a levegőbe röpítve a lepke után futni.

A Nap a Naprendszer tömegközéppontja körül egyáltalán nem egyenletes körpályán, hanem inkább hurok-alakú, éles kanyarokkal bíró pályán mozog. Egy-egy ilyen éles kanyarban, amelyek általában ~11 évente követik egymást, a Nap rövid idő alatt felgyorsul, illetve lelassul, 9 m/s sebességről akár 16 m/s-ra és vissza. Ennek következtében a Nap a bolygórendszertől a kanyarokban óriási energiát kap, és ezt – vagy ennek nagy részét – vissza is adja a bolygórendszernek lelassulásakor. Ha az energiaátadás nem a Nap egészében egyenletesen szabadul fel, hanem a földrengésekhez hasonlóan egy-egy gócpontban, ahol például erős a mágneses tér, akkor olyan forró buborékok jöhetnek létre, amelyek számításaim szerint könnyen elérhetnek magas, többszáz millió fokos hőmérsékletet is.

A részletes számításokat Ágoston Gáborral közös együttműködés alapján végeztem el. Számításainkban mindenféle energiaveszteséget, a buborék hőtágulását és tágulása miatti lehűlését, a forró buborékból távozó sugárzás okozta lehűlést és a buborékra ható súrlódási erők hatását is figyelembe vettünk a forró buborék felhajtóereje és a benne magenergiával felszabaduló hőenergia mellett. Eredményünk szerint már egytized-ezreléknyi melegedés (DT~10⁴ K) esetén is képesek a buborékok létrejönni és elindulni, bár ekkor még csak néhány kilométert képesek megtenni. Ha azonban a fűtés eléri a 10%-os mértéket (DT~10⁶ K), a buborékok már több mint 120 000 km-es pályát futnak be! Ha a buborékok nagyobb kezdőenergiával indulnak, képesek kijutni a Nap felszínére (lásd az 1., 2., 3. ábrákon). A felszín közelébe érve a forró buborékok még mindig jelentős energiatöbblettel bírhatnak, miközben sebességük elérheti az 5-15 km/s értéket. Ez a sebesség azért különösen figyelemre méltó, mert ahogy a Nap magjából a felszín felé haladunk, és csökken a hőmérséklet és a sűrűség, a hangsebesség a 400 km/s értékről a felszín közelében éppen 10 km/s-ra csökken. Más szóval: amíg a buborék energiatöbblettel rendelkezik, és kifelé haladva egyre nagyobb sebességre gyorsul a rá ható felhajtóerő hatására, addig környezetében a hangsebesség egyre csökken, és a két sebesség, a buboréké és a környezet hangsebessége éppen a napfelszín közelében találkozhat. Mivel pedig a hangsebesség elérésekor a buborék hirtelen összenyomódik és felbomlik, energiája jó része nagysebességű részecske-nyaláb létrehozására fordítódik. A felszín alól kilövődő részecskenyaláb a buborékkal magával hozott, maga előtt tolt és meghajlított erővonalak formálta hurok közepébe, a huroktetőbe lövődik be, ami szépen egyezik azzal a megfigyeléssel, hogy a napkitörések rendszerint az emelkedő erővonal-hurkok közepénél és azok felett lépnek fel (4. ábra). Ráadásul, az emelkedő buborék többletenergiája éppen a megfelelő nagyságrendű ahhoz, hogy fedezze a nagy napkitörések energiáját!

Életszervező fény

Ha a napkitörések a bolygóhatásokból eredő fűtés hatására a napmagból erednek, akkor a Nap rendkívül érzékeny rendszerként viselkedik a bolygóhatásokkal szemben. A fűtés hatására megnő a buborék hőmérséklete, és így felgyorsulnak magreakciói is, és ez könnyen egy önerősítő folyamatra vezethet. A Nap képes belső energiáit mozgósítva felerősíteni egyes külső hatásokat, és így alapvetően érzékeny, ingerlékeny szerveződésként viselkedni és ez lehet a naptevékenység alapvető oka. A folyamatos érzékenység és öntevékenység viszont az élet legfontosabb, legalapvetőbb megnyilvánulása, maga az élet! A Nap tehát – tevékenységének fizikai oldalát tekintve is – élő szervezetként viselkedik!

Popp és munkatársai nemrég megjelent tanulmányukban kísérleti úton megerősítették a napfény különleges biológiai hatását! Fekete bodza levelét kitették napfény hatásának, és mérték a levél által kibocsátott biofotonok jellemzőit. Eredményük, amit az 5. ábra mutat, jelzi a biofotonok jól rendezett eloszlását. Amikor ugyanezt a bodzalevelet nem napfény, hanem egy mesterséges fényforrás fényének tették ki (6. ábra), a levél biofoton-kibocsátásának jellege alapvetően megváltozott. A levél fénykibocsátása szinte teljesen véletlenszerűvé, kaotikussá, rendezetlenné vált, mindenféle tulajdonságú foton hasonló mennyiségben keletkezett, megszűnt a biofotonok eredeti, természetszerű jól-rendezett eloszlása. Ez pedig – ha a kísérleti eredményt feltételesen átvisszük az emberi világba – úgy tűnik, azt jelzi, hogy a természetes fény hatására szervezetünk belső viszonyai rendeződnek, a mesterséges fény besugárzására pedig belső rendezettségünk felbomlik! Ezzel fontos kísérleti bizonyítékot találtunk arra vonatkozóan, hogy a napfény információtartalma és biológiai szerepe lényegesen eltér a mesterséges fényétől.

A Napot a mai tudomány mostanáig egyszerű, nem különösebben alapvető jelentőségű gázgömbnek tekintette. Az általunk elvégzett több évtizedes munka eredményeképpen azonban úgy látszik, megalapozottan mondható, hogy a Nap lényegesen több ennél, és olyan alapvetően új szempontok alapján is figyelemre, tudományos kutatásra érdemes, mint például az elméleti biológia szempontjából. De felbukkan itt még egy alapvető kérdés. Ha a Nap élő szervezet, akkor valamiféle módon olyan lehetőségekkel is rendelkezik, amelyekkel a fizikai rendszerek nem. Hogyan lehetséges ez?

Végtelen szabadság

A Nap fizikai értelemben valóban egy óriási gázgömb. Gázból áll, tehát atomjai, elemi részecskéi között nem áll fenn szilárd kötés, és így ezek szabadon mozdulhatnak el egymáshoz képest. Mivel pedig a Nap rendkívül sok részecskéből áll (számuk több mint 10⁵⁷!), ezért a Nap jóval szabadabban képes mozogni (sokkal “lazább”), mint bármely földi növény, állat vagy ember! Ez a felismerést a fizika nyelvén úgy fejezhető ki, hogy a Nap szabadsági fokainak (a fizika által megengedett mozgási lehetőségeinek) száma gyakorlatilag végtelen. A kérdés az, él-e a Nap ezekkel a fizikailag lehetséges szabadsági fokokkal? Felhasználja-e mozgási lehetőségeit élettevékenysége fenntartására? Vizsgálataink szerint a Nap rendkívüli érzékenységgel bír, ha mágneses tevékenységének eredetében olyan parányi külső hatás, mint a bolygóké, szerepet tud játszani. Ha pedig így van, akkor a Nap nemcsak hogy alapvetően nyílt és az egyensúlytól távoli rendszer, az élőlényekhez hasonlóan, hanem alaptevékenységében távvezérlés is szerepet játszik! Ez a távvezérlés pedig alapvetően hasonlít az ingerelhetőséghez, amennyiben nem minden hatás és nem gépiesen vált ki érzékeny válasz-folyamatot. A Nap belső viszonyai (szabad-energia tartalma) szabják meg, mikor melyik külső hatás válik jelentőssé. Ha pedig olyanok a belső viszonyok, hogy lehetővé teszik a forró buborékok létrejöttét, akkor a kívülről kapott energia jelentősen fölerősödhet, és képessé teheti a forró buborékokat arra, hogy napkitöréseket hozzanak létre, ezzel olyan hatásokat váltsanak ki, amelyek a bolygók mozgását és forgását is befolyásolják.

Az élet titka a szabadsági fokokkal indul, és abban áll, hogy miféle folyamatok beindítására fordítódnak a fizikai feltételekkel egyértelműen meg nem kötött szabadsági fokok lehetőségei. Ezen a szálon továbbhaladva juthatunk el a földi és a kozmikus élet mélyebb, eddig nem sejtett természetének megismerése felé (lásd G.A.: Az Élő Világegyetem Könyve, Válasz Könyvkiadó, 2002). A fizikai kényszerekkel meg nem kötött lehetőségek összetettséggel hatványozottan arányosan növekvő számával nő abiológiai, élő viselkedési lehetőségek tárháza. A biológiai lehetőségek megvalósításával pedig az anyag elszakad az élettelenség maszkjától, kitör a fizikai okság zártságából, és belép a biológiai okság, az élet birodalmába.

Óriási varázsszem

Érdemes szemléletes képet alkotni a Nap természetéről nyert felismeréseinkből. Képzeljük el, hogy a Nap szobánk falán él, kicsiben! Ez a csodálatos természeti élőlény meglehetősen fura szerzet lenne, minden földi élőlényhez lényegében hasonlító, mégis szokatlanul eltérő. Kis gömbje varázsszemként lüktetne, saját maga által előidézett ritmusban, hol gyorsabban, hol lassabban, szinte filmre való változatosságban, amelyet varázslatosabb élmény lenne követni, mint a kandalló tüzének lángnyelveit. Felszíne egyre remeg, vibrál, és érdekes módon ezek a remegések az öt perces időszak körül tömörülnek. Közben a felszín egyes helyein sötét foltok jelennek meg, egyes helyeken csoportosan, többezerszeresre erősödő mágneses térrel, a szobánkban található vas-tárgyakat is mozgásba hozva. A foltok között a napfelszín a méhkas lépesmézéhez hasonló sejt-szerkezetet mutat, a sejtek közepe világosabb, ott a napanyag felbugyborékol, széle sötétebb, ott a napanyag alábukik. A kisebb sejtek százezreit nagyobb sejtek foglalják magukba, a nagyobb sejteket még nagyobbak, s ezek együtt lefedik a Nap egész felszínét, ahogy egyes állatok bőrét a jellegzetes foltok. A napfoltok, áramlási sejtek élete legalább olyan változatos, mint a földi időjárás. A foltok megjelenésekor a Nap egészének mágneses tere is fölerősödik, a Nap mágneses erővonalakat ereget ki magából, furcsán kaszáló hajszálvékony kezeket-lábakat, de ezekkel mégis képes megmozdítani a bolygóközi anyagot, befolyásolni a földi időjárást, sőt, a környezetével való kölcsönhatás révén mágneses terével saját forgási sebességét is szabályozni tudja. Ezt a mágneses fonal-rendszert a Nap gömbje magától levedli. Vedlési időszakai 11 földi évenként köszöntenek be. A levedlett régi mágneses teret ellenkező irányítású, friss mágneses térrel pótolja, az északi és déli féltekék között a mágneses erővonalak irányítása hipp-hopp! – felcserélődik. Eközben ez az égi gömb saját tengelye körül is elfordul, 27 földi nap alatt téve meg egy fordulatot. Mágneses kezeit-lábait szaporán eregetve magából furcsa mágneses mintázatok jelennek meg rajta, s ezek a forgás révén az egész kísérőrendszert, a bolygókat mind végigseprik. A mágneses mintázatokban hevesebb tevékenység zajlik, mint egy hangyabolyban. Időnként óriási kitörések lépnek fel, és ezek révén a Nap képes anyagot is kidobni magából, égi parittyaként messze küldeni mágneses erőteret hordozó anyag-csomagjait. A bolygók mozgása egyáltalán nem hagyja érzéketlenül ezt a fura szerzetet: gömbi szimmetriái, mintázatai a bolygó-szimmetriáktól függően sorra megbomlanak, érzékeny belső folyamatokat, újabb kitöréseket indítanak el. Hogy képet alkothassunk a Nap érzékenységének hajmeresztő mivoltáról, képzeljük el, hogy a napmag határa megfelel egy tengerfelszínnek, a bolygóhatás pedig egy lepke elröpülésének a tenger felett. Ebben a hasonlatban a Nap érzékenysége a bolygóhatásra azt jelenti, hogy a lepke megjelenése hatására a tenger felszíne hullámozni kezd, és a hullámok a tengerből egyre több energiát vesznek magukhoz, s olyannyira tornyosulnak a lepke felé, hogy ettől a tenger felszíne feletti égbolt megváltozik – hiszen a Nap egész szerkezete együtt változik a naptevékenységgel! S nemcsak az ég alakul át a hullámok felett, de a hullámok arra is képesek, hogy olyan rakéta-kilövőt építsenek magukból, ami a lepke röpte irányában anyagot is lő ki, ráadásul úgy, hogy ettől a lepke belső világa is átalakul – hiszen a naptevékenység befolyásolja a földi időjárást!

Élő Naprendszer

Mindezen jelenségek mögött ott zajlanak a Nap belsejében mindmáig alig feltárt, kimeríthetetlen gazdagságban a Nap belső világát szervező folyamatok. Számunkra, földi élőlények számára élettevékenységeink egyik legalapvetőbbje a vérkeringés, mert ez juttatja el szervezetünk minden parányi részébe az éltető energiát. A Nap saját mozgása, amint láttuk, elsősorban mágneses tereinek mozgatását jelenti. Ebben az összefüggésben a Nap belső vérkeringési rendszerének a mágneses tér keletkezését, fenntartását és a Nap egészére kiterjedő, folyamatos szállítását kell tekintenünk. Érdekes, hogy a Nap mágneses terei valóban nem egyszer s mindenkorra adottak, vagy lassan gyengülők – fordítva: a Nap folyamatosan termeli, fenntartja és öntevékeny áramlási rendszerei segítségével a Nap belsejének egészét átjáró, a vérkeringéshez körfolyamat mivoltában is hasonló folyamatban saját mágneses terét!

Ha meggondoljuk, hogy ez a szobánk falán emberközelbe kerülő, mégis égi élőlény ugyanakkor rendkívül öreg, akkor nemcsak állandóságát, változékonyságát, öntevékenységét, érzékenységét, távvezérlési kapcsolatrendszerét, hanem rendkívüli életképességét is megcsodálhatjuk. Ez a varázsszemként hunyorgó-remegő égi szervezet öregebb, mint a föli élet, öregebb, mint a Föld, szinte egykorú a Világegyetemmel, és mégis ma is üde és fiatal, életadó hatása töretlen. Ha a Világegyetem egy óriás élőlény, a Nap közvetlenül ezen élőlény családjához tartozik, családtag a Világegyetem minden titkot, bennünket is magába foglaló égi családjában.

Grandpierre Attila

csillagász

Read More

Egy elöljáró Jehova Tanuja baltával támadt az apjára.

Egy elöljáró Jehova Tanúja baltával támad apjára

Ez ügyben be kell menni és feljelentést tenni a helyi rendőrkapitányságon. A feljelentést jegyzőkönyvbe kell diktálni. A büntetőeljárás költségeit az állam előlegezi, ha elítélik a vádlott állja.

***

Alulírott A. Lajos a következő feljelentést teszem:

[itt a blogon világítótest néven kommentel]

Feljelentés

Fontos előzmények

Az egész családom évek óta Jehova Tanúja vallású, nagykorú gyermekem és feleségem is. Engem március végén közösítettek ki a vallásból „hitehagyásért”, azaz azért, mert már nem értek egyet a vallás tanításaival. Ez az én lelkiismeretem és meggyőződésem következménye volt. Teológiai részletekbe nem szeretnék belemenni, de a vallás eljárásmódjait röviden ismertetnem kell, hogy érthető legyen a történtek háttere.

Jehova Tanúi szervezeti felépítése és vezetése hierarchikus jellegű (lásd az 1. mellékletet). A teljes döntéshozás felülről jövő utasítások alapján történik. A helyi gyülekezeteket elöljárók, úgynevezett vének és kisegítőszolgák vezetik (más vallásokban a lelkész kifejezést használják). Ezt azért fontos megemlíteni, mert a fiam is egy ilyen vallási elöljáró tisztségben van a helyi Jehova Tanúja gyülekezetben.

Jehova Tanúi feltétel nélkül elfogadják és betartják az Őrtorony Társulat kiadványaiban megjelent tanácsokat, utasításokat. Aki nem így tesz, azt kiközösítik a vallásból. Ezek miatt az előírások miatt a feleségemmel megromlott a házastársi kapcsolatunk, mivel Jehova Tanúi még szexuális téren is korlátozzák a tagok életét. A lelkiismeretem miatt, mint már említettem, hitehagyásért kiközösítettek a vallásból és ezt az egész gyülekezet tagjai előtt bejelentették. Jehova Tanúinak az ilyen kiközösítettekről azt írják és tanítják a kiadványaik, hogy ezek “fertőző betegek”, “elmebetegek”, akikkel nem szabad beszédbe elegyedniük, sőt előírásaik szerint köszönni sem szabad ezeknek a volt tagoknak; és még családon belül sem ápolhatnak velük kapcsolatot (lásd a 2. mellékletet).

2013.04.14.-én, vasárnap

Ebéd közben beszélgettem a feleségemmel, aki ok nélkül megrágalmazott, hogy megcsalom. Ez nagyon rosszul érintett, mivel becsületemben sértett meg, és valótlant állított. Akkor említettem neki, mivel ő Jehova Tanúja, hogy a „Szervezet” az, ami a házasságunkat megrontotta a helytelen tanácsaival. Ez őt erősen felzaklatta, de megjegyeztem, hogy nem ez az egy alkalom volt, amikor a Szervezet ilyet tett. Sajnos sok család ezért bomlott fel, sok tapasztalat olvasható az ezzel foglalkozó internetes fórumokon.

Erre Ő szólt Benjámin nevű fiamnak, hogy apád a szervezetet teszi felelősé a házassági gondok miatt. Erre Benjámin kiment az udvarra és fejszét fogott és bejött a konyhába, ahol én az asztalnál ültem. Ordítva rohant felém, és a fejszét ütésre készen a feje fölé emelve rám támadt. Én felálltam és elmentem az útjából. A feleségem próbálta fékezni azzal a felszólítással, hogy nem érek annyit, hogy agyonüssön.

Az eset után kihívtam a Monori rendőrséget, akik ki is jöttek. Mivel nem történt tettlegesség, elmondásuk szerint nem volt szükség intézkedésre. Az estet jeleztem a Monori Jehova Tanúi Egyház közösség vezetőjének is A. Róbertnek, mivel Benjámin a gyülekezet tagja, és ott felelős pozícióban van, mint a helyi gyülekezet egyik elöljárója. Továbbá egy másik Jehova Tanúja családban B. János személyt is értesítettem, hogy mindenki tudjon az esetről.

A feleségem kijelentette, hogy mivel ő jelen volt, nem fog a fia ellen vallani. Ha én a hatósághoz fordulok, akkor ő azt fogja mondani, hogy fojtogattam, ami  nem fedi a valóságot! Csak azért állít ilyet, hogy a fiát mentse. Benjámin indulatos és kiszámíthatatlan személy, okom van tartani a további fenyegetésétől. Mióta nem vagyok Jehova Tanúja, azóta fenyegetettségben élek a saját családomban.

Véleményem szerint a lelkiismeretem és eltérő vallásos meggyőződésem miatt tört az életemre a saját fiam, és mindezt azért tette, mert a Jehova Tanúi Egyház a tanításaival tudatosan gyűlöletet kelt azok iránt, akik elhagyják ezt a szervezetet. Ezt a mellékelt kiadványok is egyértelműen alátámasztják. Ez a jó hírnév megsértése, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése és vallási diszkrimináció, amely gyűlöletkeltés egy embercsoport iránt az előbb részletezett bűntetthez vezethetett (lásd 3. melléklet).

Fentiek miatt kérem az ügy törvényes kivizsgálását. Kérem, állapítsák meg, hogy a vallás korábbi tagjairól alkotott álláspontjának volt-e köze ahhoz, hogy a saját fiam az életemre tört. Kérem állapítsák meg, hogy ki vagy mi a felelős a történtekért, valamint azt, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, tegyék meg a szükséges lépéseket. 

A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése

Btk. 174/A. § Aki mást

a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,

b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos alapjog, amelynek tartalma szerint mindenkinek jogában áll a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztása és elfogadása, valamint az, hogy ezen meggyőződését vallásos cselekmények, szertartások útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa [Alkotmány 60. § (2) bek.]. Ezen alapjog részletes szabályait a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény tartalmazza, míg büntetőjogi védelméről a Btk. 174/A. §-a rendelkezik. A bűncselekmény sértettje bárki lehet
Az elkövetési magatartás egyik eleme vagylagos, megvalósulhat erőszakkal, illetve fenyegetéssel, akár mindkét módszer együttes alkalmazásával is.
Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak e tényállás megvalósulása esetén fenyegetésnek minősül. Az erőszak - amely lehet akaratot bénító vagy akaratot hajlító jellegű is - irányulhat a sértett, avagy más személy ellen is.
A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. §-a fogalmazza meg.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A bűncselekmény alanya bárki lehet. Társtettesség akkor jön létre, ha a kényszerítő, illetve fenyegető magatartást legalább két személy, szándékegységben valósítja meg. A kényszerítéshez bármilyen részesi (felbujtói és bűnsegédi) magatartás is kapcsolódhat.
A lelkiismereti, illetve vallásszabadság megsértésének az előkészülete nem büntethető. A cselekmény az erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba jut, de befejezetté csak akkor válik, ha az eredmény, tehát a lelkiismereti szabadság korlátozása, illetve a vallás szabad gyakorlásának a korlátozása is bekövetkezik.
Több sértett esetén valóságos homogén alaki halmazat jön létre. Ha az elkövetési magatartás dolog elleni erőszakkal valósul meg, akkor a bűncselekmény és a rongálás között valóságos heterogén alaki halmazat jön létre.
Az elkövetési magatartás adott esetben garázda jellegű is lehet, ez esetben a specialitás szabályára figyelemmel a Btk. 174/A. §-ban írt bűncselekményt kell megállapítani, míg a garázda elkövetési mód a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelendő.

A rendelkezés a lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének törvényi tényállását határozza meg.
A bűncselekmény az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogot részesíti védelemben. Eszerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
Ezen alapjog részletes szabályait a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény állapítja meg.
Az elkövetési magatartás a lelkiismereti szabadság korlátozása, illetve a vallás szabad gyakorlásának akadályozása. Az elkövetési magatartás akkor büntetendő, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel valósul meg. Az erőszak e bűncselekmény esetében személy elleni erőszak lehet. Az erőszak, amely lehet akaratot megtörő vagy akaratot korlátozó jellegű is, a sértett vagy más személy ellen is irányulhat.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg. A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti. A cselekmény az elkövetési magatartás megkezdésével, az erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba kerül, de befejezetté csak akkor válik, ha a lelkiismereti szabadság korlátozása, illetve a vallás szabad gyakorlásának az akadályozása is bekövetkezik.

***

Előzetes egyeztetéseket követően a bizonyíthatóság hiánya miatt a feljelentést végül nem nyújtotta be a sértett.

A mai napon [2013.07.22.] világítótest sorstársunk arra ment haza a munkából, hogy a Jehova Tanúja felesége és fia elköltöztek és a házát más Jehova Tanúja szektatagok segítségével teljesen kipakolták. Csupán a ruháit és egy ágyat hagytak hátra!!! Világítótest barátunk ekkor kihívta a rendőrséget, jegyzőkönyvet vettek fel.

SEGÍTSÜNK!!!

SEGÍTSÜNK EGYÜTT!!!

Ha csupán pár vigasztaló, kedves szóval tudsz segíteni, hívd fel Lajost [világítótest]:

06-30-483-0926

Ha Monor környékén laksz és fel tudsz ajánlani néhány nem használt bútort, vagy bármi mást Lajosnak, kérünk segíts!

Ha tudod juttatsd el ezt a történetet minél több médiumhoz az interneten: hírújságokba, bulvár újságokba, tévéműsorokba, stb.! Bár fontos a segítség is, elsősorban azt szeretnénk, hogy ország-világ tudjon arról, miért is és mennyire veszélyes Jehova Tanúi szektája!

Forrás: jehovatanui.blog.hu

Read More

Emberformájú növényt húzott ki egy kínai kertész !

Az igen ritka növényt évszázadokkal ezelőtt gyógynövényként használták, melynek varázserőt is tulajdonítottak.

Egy zavarba esett kertész, Zhong Li igen meghökkentő dolgot húzott ki a földből, répaültetvényének kellős közepéből, a dél-kínai Wumingban.
A dél-kínai férfi egy bizarr, ember formájú gyökeret húzott ki a földből, amely éppenséggel anatómiailag is tökéletesen megegyezik az emberi test felépítésével, szinte minden egyes részletében.
“Én répákat ültettem, éppen ezért fogalmam sem volt arról mi folyik itt, amikor kihúztam ezt az ember formájú valamit a földből. Először azt hittem valaki csak szórakozik velem és készített egy modellt rólam, ugyanis az a helyzet, hogy ez a bizarr dolog még hasonlít is rám.”

A helyi kertészeti szakértők elmondták, hogy a földből kihúzott gyökér, nem ember alkotta tárgy, hanem valószínű a Heshouwu névre hallgató növény, más néven a kínai keserűfű. Ez egy nagyon ritka növény, melyet a helyi orvosok évszázadokon keresztül használtak gyógynövény mivolta miatt.

A gyógynövényt többek között használták hajhullás ellen, ezen felül javította a veseműködést, illetve hihetetlen módon a növény a Viagra ősi megfelelőjének nevezhető.
A szakértők elmondása szerint a növény minél inkább hasonlít egy emberre, annál inkább értékesebb és mágikusabb. A növény tulajdonosa Zhon Li talán éppen ezért döntött úgy, hogy árverésre bocsátja az elképesztő növényt.

Forrás:bevezetem.hu

Read More

Nátrium-glutamát (E-621) hatása az idegrendszerre

A nátrium-glutamát széles körben elterjedt ízfokozó adalékanyag, érdekessége, hogy teljesen íztelen. Ízfokozó hatását úgy éri el, hogy stimulálja az ízlelőbimbókat. Nem az ételre, hanem az agyra hat, de az intenzív íz mellé fizikai tüneteket is kap a gyanútlan fogyasztó.
A Na-glutamát gyökerei egészen Japánig nyúlnak vissza. A japánok évezredek óta a tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak, egészen addig, amíg 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Ez volt a glutamát. Ezután Dr Ikeda céget alapított az anyag Na-glutamátként való forgalmazására. Idővel a nyugati világba is eljutott ez a színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, ami az íztelen ételek „feljavítására” volt hivatott. Az élelmiszeripar kihasználta a nagy lehetőséget és a jelentős költségcsökkentés reményében minden komolyabb vizsgálat nélkül használni kezdte. Az 1970-es években, amikor a gyorsétkeztetés megkezdte piaci növekedését, a Na-glutamát használata óriási növekedésnek indult az élelmiszerekben. Ma már szinte mindenben megtalálható. A feldolgozott ételek többségében, valamint a gyorséttermi ételek több mint 90%-ban nagy mennyiségben Jelenlévő anyag. Levesporok, leveskockák, mártások, konzervek, fűszerkeverékek, fűszersók, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme. Ráadásul függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására. Nem véletlen hogy a természetes ízű zöldségek, gyümölcsök nem ízlenek sok gyereknek, annyira hozzászoktak ennek az ízfokozónak az ételekben való jelenlétéhez. A média által közvetített reklámok ínycsiklandó ételei a „gondosan válogatott összetevőivel, íz varázslataival, íz rafinériájával”, szintén ezt függőséget erősítik.
Mi a gond vele?
A Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. A következő tüneteket okozhatja: migrénes fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, asztmás rohamok, egyensúlyzavarok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, gyerekeknél viselkedési zavarok. Jelentkezhetnek allergiás tünetek is: bőrpír, orrfolyás, kiütések. Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik. A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is pl. Parkinson, vagy Alzheimer -kór. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát.
A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik.  Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják.
Mégis minek köszönhető töretlen lendülete?
Ahol csillapíthatatlan a profitéhség, ott könnyen eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok és könnyű szőnyeg alá söpörni a kutatási eredményeket. Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A nyugati orvosi modell nem veszi figyelembe az élelmiszer bevitelt és az élelmiszereken keresztül felhalmozódott kémiai anyagok hatását, ezért sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget mondván, nincs tudományos bizonyíték a glutamát egészségügyi kockázatára. A vitatott ízfokozók legújabb megítélése már sokkal szigorúbb. A Független Egészségtanács Fórumában megjelent cikk szerint a glutamát kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Addig is, amíg eltűnik az élelmiszerekből - erre sok esélyt nem látok, figyeljünk az összetevőkre.  Ma már sokan tisztában vannak a glutamát káros hatásával, ezért a  glutamátot cselesen különböző nevek alatt rejtik el az ételek összetevőiben. Ha ezekkel találkozik, ne vegye meg: E-621, hidrolizált növényi fehérje, élesztő kivonat, autogénezett élesztő, ízfokozók, kálcium kazein, nátrium kazein,  texturált fehérje. Ha ezeket látja az élelmiszer címkén, akkor biztos, hogy glutamáttal akarják megetetni.
Óvja önmaga és gyermeke egészségét.

Read More

Magyarországnak már nincs alkotmánya – interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval

Ezzel kellene kezdeni: „feltéve, hogy lesznek szabad választások, de a mostani állás szerint nem lesznek” – Vörös Imre volt alkotmánybíró korábban azzal a véleményével kavart vitát, amely szerint a következő Országgyűlés minden olyan törvényt megsemmisíthet, amely az államcsínyt szolgálta, így az Alaptörvényt is. Most, az Alaptörvény negyedik módosítása után azt mondja: a jog lehetőségei kimerültek, Magyarországnak már nincs alkotmánya, nincs jogállam és nincs jogbiztonság sem. Súlyos szavak következnek, és nem csak a tételes jogi érvelés miatt.

VÖRÖS IMRE volt alkotmánybíró, az akadémia levelező tagja 1968-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetben kutatóként tevékenykedett. A tudományok doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg. (Németh András Péter felvétele)

 

– Négy hónapja adott interjút lapunknak, és már akkor eltemettük a jogállamot. Azóta elfogadták a gránitszilárdságú Alaptörvény negyedik módosítását…

– …amely további aggályokra ad okot. Tény, hogy az Alkotmánybíróság mozgásterét alaposan leszűkítik, de az engem sokkal jobban aggaszt, hogy ezzel a polgárok jogérvényesítési lehetőségét csorbítják. Nem csak az intézmények hatásköréért aggódom, hanem mindnyájunkért: az április elsején hatályba lépő módosítások a mi jogbiztonságukat rontják. A másik problémám az, hogy a módosítások gyakorlatilag ellehetetlenítik az alkotmánybíráskodást, mert azoknak éppen az alapvető jogokra vonatkozó része az Alaptörvény eredeti rendelkezéseivel ellentétes. A belső ellentmondások miatt az alaptörvény maga válik alkalmazhatatlanná.

– Ezt kifejtené?

– A negyedik módosítás előtti szöveg megfelelt a nemzetközi egyezményeknek, az uniós jognak, most viszont olyan helyzet áll elő, amikor ezeket a deklarációkat „lenullázzák” az ezekkel ellentétes módosítások. Az alkotmánybíráskodás értelmét veszti, ugyanis az az álláspont is védhető, hogy a szóban forgó alapjog a módosítás előtti tartalmában létezik, meg az is, hogy a módosítás miatt nem. Ha egy alaptörvényen belül ezt nem lehet eldönteni, akkor lehetetlenné válik az alkotmánybíráskodás, és adódik a kérdés: hol van az alapvető jogok védelme? Mindezzel semmivé válik a polgárok jogérvényesítési lehetősége.

– Nem túlzás ez?

– Nem. Például az, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke kijelölheti az eljáró bíróságot, ellentmond az Alaptörvény meglévő, XXVIII. cikkének, amely alapjogként szögezi le a törvény által megállapított bíróhoz való jogot. Utóbbi megfelel minden alapjogi egyezménynek, az uniós jognak. Jön azonban a módosítás, ami ezt lenullázza: ez az alapjog addig érvényes, amíg az OBH elnöke éppen mást nem gondol, és a törvény által előírttól eltérő bíróságot jelöl ki. Most akkor van alapvető jogom a törvényes bírósághoz, vagy nincs? Az Alaptörvény alapján ezt nem lehet megválaszolni.

– Vannak más ellentmondások is?

– Egy sor. Például a hajléktalanok szabálysértési bírsággal sújtásának kérdése. A korábbi alkotmányban a szociális biztonsághoz való jog alapvető jog volt. Annak idején alkotmánybíróként több határozatot is referáltam ennek alapján – például ha az államnak kötelessége a megfelelő mennyiségű és minőségű szállás biztosítása, akkor az alkotmányellenes, ha konténerekbe akarják dugni a hajléktalanokat. Ráadásul ha van az államnak ilyen alkotmányos kötelessége, ez esetben számon kérhető a hajléktalanon is, hogy miért vizel közterületen. Ha az Alaptörvényben nincs benne a szociális biztonsághoz való jog – márpedig nincs benne, pedig ez vonatkozik a nyugdíjra, a társadalombiztosításra, s a többire – akkor mindez már nem alapvető jog, hanem állami kegy, vagyis bizonytalan, mint a kutya vacsorája.

– De „törekednek rá”- így fogalmaz az Alaptörvény.

– A törekvés lényegesen különbözik attól, ha mindez „az állam kötelessége”. Újabb feloldhatatlan ellentmondás: az állam szerintem nem bírságolhatja meg azt, aki nem tud abba a hajlékba bemenni, amelyet az állam nem köteles az Alaptörvény erejénél fogva biztosítani neki. Ezen a világ legjobb alkotmánybírósága sem tudna eligazodni. De folytathatnám…

– Hát folytassa…

– …az egyházak ügye: az Országgyűlés dönti el, mely felekezeteket ismeri el egyházként. A VII. cikk első bekezdésében szerepel a lelkiismereti és vallásszabadság deklarálása, de a módosítás szerint az egyházakat az Országgyűlés ismeri el, feltéve, hogy ezek az elismerhető egyházak az állammal együttműködnek, továbbá feltételként szabja a huzamosabb idejű működést és a társadalmi támogatottságot – ezt mi alapján döntik majd el a politikusok, képviselők? Most akkor van vagy nincs lelkiismereti és vallásszabadság? Mert ezzel mindkét lehetőséget „biztosítja” az Alaptörvény. De beszélhetünk a választásokról is.

– Beszéljünk!

– Az Alaptörvény IX. cikke foglalkozik a véleménynyilvánítás szabadságával. A választójoghoz ez a kérdés úgy kapcsolódik, hogy a negyedik módosítás szerint a választási hirdetéseket egy évvel a választások előtt is ismeretlen feltételekkel csak a közszolgálati médiában lehet közölni, és egyébként is sarkalatos törvény korlátozhatja a hirdetések közzétételét. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény is tartalmazza a véleménynyilvánítás szabadságát, onnan vettük mi is át ’89-ben. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a reklámot is a véleménynyilvánítás szabadsága körébe vonja; ahol a reklámot korlátozzák, annak indokoltságát, szükségességét, arányosságát azon az alapon mérik le, hogy az nem sérti-e a véleménynyilvánítás szabadságát. Még a gazdasági reklám is ide tartozik tehát, mint alapvető jog, de a választásoknál azért nem mosóporról van szó. Az ellentmondás nyilvánvaló: a módosítás éppen a választások vonatkozásában lenullázza a véleménynyilvánítási szabadság alapjogát, amelyet pedig a IX. cikk rögzít.

– Ezzel még nincs vége?

– Vegyük a „röghöz kötés” kérdését: a felsőfokú oktatásban való részvétel állami támogatása van kötve meghatározott magyarországi munkavégzéshez. Ez uniós jogot sért: a személyek, a munkaerő szabad áramlását. Mivel az Alaptörvénybe az uniós csatlakozást úgy iktattuk be, hogy nemzetközi szerződés alapján együttműködünk az európai integrációban, az EU-ról szóló szerződésben pedig benne van a munkaerő szabad áramlása – ezt ab ovo sérti. Továbbá ellentétes az Alaptörvénynek a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot kimondó XII. cikk első bekezdésével, amely szerint van ilyen jog. A módosítással beiktatott harmadik bekezdés szerint nincs.

– Kezdek fáradni…

– Pedig még nem beszéltem az egyetemi autonómiáról: az Alaptörvény kimondja a felsőoktatási intézmények önállóságát, ehhez képest a módosítás után a kormány határozza meg a gazdálkodásukat. A vonatkozó cikkely első két mondata szerint önállóak, a harmadik szerint nem. Most akkor van felsőoktatási autonómia, vagy nincs?

– A végére értünk?

– Nem. Következnek a különadók, amiket akkor vethet ki az állam, ha az Alkotmánybíróság, vagy más bíróság – a strasbourgi emberi jogi, vagy az Európai Unió Bírósága – olyan ítéletet hoz, amiből az államnak kötelezettségszegése miatt fizetési kötelezettsége fakad. Például ha figyelmen kívül hagyják az uniós joghoz értő szakemberek véleményét a telekommunikációs adóról, amely egyértelműen sérti az uniós irányelveket, és ezért borítékolhatóan kamatostul kell mindent visszafizetni a cégeknek. A probléma az, hogy ez a pótlólagos adókivetési lehetőség sérti az Alaptörvény közteherviseléről szóló XXX. cikkelyét: eszerint a teherbíró képességének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. Szó nincs arról, hogy ha valaki a kormányzatban rossz döntéseket hoz, akkor ezért senki nem vállalja a felelősséget, hanem áthárítják az ebből fakadó költségeket azokra, akiknek mindehhez az égvilágon semmi közük nincs: a polgárokra. Ez nem közteherviselés, ez útonállás.

– Tényleg nincs könnyű helyzetben az Alkotmánybíróság.

– Már csak azért sem, mert az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság csak az Alaptörvényt alkalmazza, és semmi mást; a módosítás szerint nem hivatkozhat a korábbi határozataira, gyakorlatára sem, miközben az Alaptörvényben magában vannak az említett feloldhatatlan ellentmondások. Olyan szinten korlátozzák a testület működését, hogy éppen csak arra nem kell még engedélyt kérni a bíráknak, hogy kimehessenek a mosdóba. A módosítással előírt kötelező nyilvános meghallgatások ügye egyenesen nonszensz. Ha jön egy beadvány, akkor az Alkotmánybíróság mindig megkérdezi a törvény kezdeményezőjét, hogy ezt miért tetszett csinálni, mi igazolja, hogy a jog eszközeivel belenyúlt a polgárok életébe? A jogalkotó meg leírja. Az Alkotmánybíróság ezt összeveti az Alaptörvénnyel, és ha talál olyan indokot a hivatkozásokban, amit az Alaptörvény legitimál, akkor azt mondja, hogy ez alkotmányos. Ha nem talál, akkor azt mondja, hogy ez alkotmányellenes. A rendkívül érzékeny, apróságokra is kiterjedő menetközbeni alkotmánybírósági mérlegelést, gondolkodási folyamatot annak alakulása közben akarják kivinni a nyilvánosság elé, előírva, hogy a jogalkotót a teljes ülésen nyilvánosan meg kell hallgatni. Ezzel gyakorlatilag megnyílik a nyomásgyakorlás lehetősége az Alkotmánybíróságra: már a meghallgatás után bárki, beleértve természetesen a törvény kezdeményezőjét is, kommentálhatja az Alkotmánybíróság eljárását – azelőtt, hogy a döntés megszületett volna. Ez az Alkotmánybíróság függetlenségét veszélyezteti.

– A felsorolt ellentmondásokat hogyan oldhatják fel a bírák?

– Sehogy. A véletlenen fog múlni, hogy éppen melyik szabály, melyik értelmezés kap többséget, mert csak az egymást kizáró opciók között lehet választani. Attól függően van csak alapvető jogom, hogy a bírák közül éppen ki beteg, vagy ki van hivatalos elfoglaltság miatt távol. Gyakorlatilag teljes a jogbizonytalanság. Nincs jogbiztonság, és nincs jogállam sem. Teljes biztonsággal mondhatom: a negyedik módosítással az Alaptörvény az alkotmány funkcióját nem tudja ellátni, a szöveg megszűnt alkotmány lenni, Magyarországnak már nincs alkotmánya. Alapvető jogok feltétlen garantálása nélkül egy alkotmány nem alkotmány. Az a szöveg, ami április 1-jén a módosítással hatályba lép, az alkotmánybíráskodásra, alkotmányossági vizsgálat lefolytatására alkalmatlan.

– A köztársasági elnök mégis aláírta a negyedik módosítást.

– Egy formális indokra hivatkozott, ami valóban benne van az Alaptörvényben, de ez az eljárásra vonatkozik; úgy látszik, az elnök úr nem olvasta el az Alaptörvény többi részét. Az aláírás előtt az államfőnek meg kell néznie a saját jogállásáról szóló tartalmi rendelkezéseket, köztük azt is, amely szerint őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, továbbá megvizsgálni, hogy Magyarország a módosítás után is demokratikus jogállam marad- e, mint ahogy az az Alaptörvényben szerepel. Csak ha tartalmilag is úgy látja, hogy az Alaptörvény-módosítás rendben van, akkor következik az aláírás. Erre van az Alaptörvényben az öt nap, nem arra, hogy a nevét aláírja. Áder János nem járt el korrektül; egy formai hivatkozás ürügyén „meglógni”, félrevezetni a polgárokat nem korrekt. Az elnök úr nem látta el az Alaptörvény szerinti funkcióját, pedig erre esküt tett.

– Ez nem sok jót ígér a jövőre nézve.

– Egyáltalán nem. Ha az államfő például kap majd egy olyan módosítást, amellyel az Alaptörvénybe iktatják, hogy a következő választások 2090-ben lesznek, akkor erre is azt mondja, hogy nincs mit tenni, öt napon belül alá kell írni? Az általa előadott érvelés azt jelenti, hogy bármikor bármit alá fog írni, ha annak az lesz a címe, hogy „Az Alaptörvény módosítása”. Ezzel minden lehetségessé válik, a halálbüntetés visszaállításától a deportálásokig – ez az elnöki eljárás súlyosan sérti az Alaptörvényt, mert a köztársasági elnöki megbízatást Magyarország népét félrevezető formális szómágiával alapvető őrködő funkciójától fosztja meg.

– Mit lehet tenni?

– Semmit. A jog lehetőségei kimerültek.

– Bízhatunk nemzetközi jogorvoslatban?

– Ezeket a problémákat magunknak kell megoldani. Nem vagyok biztos abban, hogy a társadalom végigjárta a demokráciának azt az iskoláját, amit például a németek a fasizmus után – ők is évtizedek után jöttek rá arra, hogy a bírói függetlenség mennyire fontos. Ha készítene erről egy felmérést nálunk, az emberek jó része már a kérdés feltevésén is elcsodálkozna; sokan feltehetően azt mondanák, hogy nekem fontosabb a kenyér ára, pedig egy demokráciában épp úgy kell a bírói függetlenség, mint egy falat kenyér. Amíg ez nem változik meg, mondhatnak nekünk bármit kívülről, Európából, a világból.

– Azért sokan vannak, akik látják, mi folyik itt.

– Tavaly azt mondtam az egyik akadémikus – nem jogász – ismerősömnek, hogy ez vagy az a törvény nagyon könnyen előkészíthet egy diktatúrát. Azt válaszolta, hogy ő nem fél a diktatórikus törvényektől. Értettem, hogy mire gondol: azok a törvények történetesen az ő szája íze szerinti diktatúra felé viszik az országot. Az emberek jó része így gondolkodik: ez nem jogállam, na és?

– A negyedik módosítás mennyiben befolyásolja egy más összetételű Országgyűlés működését?

– Nagyobb problémának látom, hogy a közéleti szereplők nem beszélnek arról, hogy nincs biztosítva a szabad és tisztességes választás. Ezt nyilvánvalóvá kell tenni egy évvel a választások előtt. Minden közéleti szereplő úgy kampányol, mintha csak a szavazatok számán múlna az ország további sorsa, hogy kis többség, vagy nagy többség lesz. Ez a polgárok kapitális félrevezetése. Ezzel kellene kezdeni: „feltéve, hogy lesznek szabad választások, de a dolgok jelenlegi állása szerint nem lesznek”. A választási szakértő, meg a jogászprofesszor ehhez kevés, ezt a közéleti szereplőknek erkölcsi kötelességük tudatosítani.

Nem ellenzéki szószóló az ombudsman

Az MSZP és az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség is Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához fordult azt kérve: az ombudsman kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény negyedik módosításának megsemmisítését, méghozzá közjogi érvénytelenség miatt. Bajnai Gordon javasolta azt is, hogy az alapvető jogok biztosa fontolja meg, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a támadott rendelkezések hatálybalépésének felfüggesztését. Lapunk ennek kapcsán megkereste kérdéseivel Szabó Mátét, aki az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe:

„2012-ben két ízben fordultam az Alkotmánybírósághoz az Átmeneti Rendelkezésekkel kapcsolatban. A testület kimondta, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti jellegűek. Az Alkotmánybíróság indoklásában egyértelművé tette azt is, hogy az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások, az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek. Az Alaptörvény negyedik módosításának javaslatába mégis beleírtak ilyen kifogásolt rendelkezéseket. Azt kértem Áder János köztársasági elnök úrtól, hogy ne írja alá a negyedik módosítást, a többi között például azért sem, mert egyes rendelkezések olyan szabályozást vezetnek be, amelyek alkotmányossága a hatályos Alaptörvény alapján is vitatható.

A köztársasági elnök aláírta a negyedik Alaptörvény-módosítást, de Sólyom László volt államfő véleményével megegyezően, és alkotmányjogi szakértőinkkel egyetértve továbbra is úgy látom, hogy ezt nem lett volna köteles megtenni.

A módosítás elfogadását követően több olyan beadványt kaptam, amelyben újabb alkotmánybírósági fellépést kérnek – ezeket jelenleg elemezzük. Azt azonban vegyük tudomásul, hogy az ombudsmani intézmény közjogi helyzete, feladatai következtében nem válhat sem a kormány-, sem az ellenzéki pártok szószólójává, hiszen a polgároké.”

Közös tiltakozás?

Az Alaptörvény negyedik módosítása elleni fellépés állíthatja egy színpadra az ellenzéki pártok vezetőit. A héten Bajnai Gordon személyesen kezdeményezte a demokratikus ellenzéki pártok, vagyis az Együtt 2014 mellett az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az LMP egyeztetését. Bajnai arra kérte az ellenzéki erőket, hogy egyetlen, konkrét ügy érdekében függesszék fel versengésüket, tegyék félre nézetkülönbségeiket és kezdjenek haladéktalanul egyeztetést arról, hogyan tiltakoznak közösen az Alaptörvény 4. módosítása ellen és hogy miként védik meg az alkotmányosságot hazánkban. A kezdeményezésre az MSZP és a DK is pozitívan reagált, az LMP azonban ismét elzárkózott. Úgy tudjuk, Az Együtt 2014, az MSZP és a DK politikusai jövő hét legelején technikai egyeztetést tartanak, és arra készülnek, hogy a pártvezetők az azt követő napokban egy asztalhoz ülhetnek. Információink szerint a tárgyalás témája lehet egy olyan közös ellenzéki tiltakozó demonstráció megszervezése is, amelyen közösen szerepelnének a pártok vezetői - úgy, ahogyan azt vezető értelmiségiek nyílt levélben igényelték március 15-én.

Read More