TONNÁNYI CHEMTRAIL (Vegyi csík) ANYAGÁVAL SZÓRTAK BE MINKET

Aluminium, barium, stroncium van feltehetően a levegőben, de  a legfrissebb chemtrail-kutatások szerint nano-részecskéket is tartalmaznak már ezek a permetek. 

Azon kívül, hogy betegségeket okoznak, fő céljuk az időjárás mesterséges módosítása és befolyásolása lehet.

TÉNYEK:
1. Az utasszállító gépeknek álcázott repülők, nem helyi járatok elsősorban, hanem egy titkos katonai és nemzetek felett álló program része ! (
A Flightradar24 nem is látja őket a legtöbbször) Kifejezetten a permet terítésére szolgálnak !

2. Célja  : Népességcsökkentés ..... !!!

3. Alumínium, cink, stroncium, bárium van benne, mely 7-10 nap alatt éri el a felszínt, minket. Csapadék esetében hamarabb! Rákot okoz a leggyengébb immunrendszerek esetében már 4-6 hónap alatt !

- A nehézfém raktározódik a szervezetben, amik sehogy sem kerülnek ürítésre. A veséken és a bélrendszeren át nem távoznak belőlünk, nyirokrendszerünk pedig nem győzi, így érthető, hogy elraktározódnak.
- A fémek lerakódnak szerveinkben, a gerincben, valamint az agyban. A nehézfémek a szervezetbe jutáskor szinte azonnal reakcióba kerülnek és vegyületeket hoznak létre.
- Nem belégzéssel jut be a legtöbb nehézfém, hanem az étellel (zöldségek, gyümölcsök, stb...)
-   Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. - Krónikus hatások : anaemia, veseelégtelenség, fejlődési rendellenességek,
potenciális humán carcinogen
motoros és pszichés defektusok.

Stroncium

Élettani hatásai:

Néhány élelmiszer tartalmaz kis mennyiségű stronciumot pl. a kukorica 0,4 ppm, a narancs 0,5 ppm, a káposzta 45 ppm, a hagyma 50 ppm és a fejes saláta (74 ppm).
A vízben oldódó stroncium vegyületek nagyobb veszélyt jelentenek az emberi egészségre, mint a vízben nem oldódó. Mivel a vízben oldható formák bekerülhetnek az ivóvízbe. Az emberek kis mennyiségű stronciumnak ki vannak téve a belélegzett levegővel, vagy porral, az étkezéssel, az ivóvízzel, vagy a szennyezett talajjal érintkezés esetén. A legnagyobb valószínűséggel evés vagy ivás közben kerülhet a szervezetbe. Az élelmiszerek, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak stronciumot azok a szemes, leveles zöldségek és a tejtermékek. Az egyetlen stroncium vegyület, amely még kis mennyiségben is nagyon veszélyes az emberi egészségre a stroncium-kromát, amit elsősorban a króm tartalom okoz. A stroncium-kromát tüdőrákot okozhat. Ha a stroncium felvétel rendkívül magas, akár halált is okozhat vagy zavarokat a csontok fejlődésében. Beépülhet a Ca helyére a csontokba. De ez a hatás csak akkor következhet be, ha több ezer ppm tartományban kerül a szervezetbe. A radioaktív stroncium sokkal nagyobb egészség kockázattal jár, mint a stabil stroncium. Ha a felvétel magas vérszegénységet és oxigén hiányt okozhat, rendkívül magas koncentrációban pedig rákot okozhat, aminek következtében károsodnak a sejtek.

Hatása a környezetben:
A környezetben megtalálható a kőzetekben, a talajban, a vízben és a levegőben. A stroncium vegyületei elég könnyen mobilizálódnak a környezetben, mert sok vízoldható vegyülete létezik. A stroncium mindig jelen van a levegőben, por formában, de a koncentrációja nőtt az emberi tevékenységek hatására a szén- és olajégetéssel. A stroncium a levegőből bekerülhet a talajba és a felszíni vizekbe, ahonnan az ivóvízbe is bejuthat. A vízben a növekvő koncentráció az emberi tevékenységnek köszönhető, a hulladékok dömpingszerű vízbe helyezésével. Koncentrációja a talajban is növelhető az emberi tevékenység hatására, mint például szénerőművek hamuja és az ipari hulladékok. A stroncium a talajban feloldódik a vízben, így valószínűleg mélyebbre kerül a földben, és a felszín alatti vizekbe jut. A talajban a talajszemcsékhez kötött állapotban megtalálható mennyiség, akár évtizedekig is megmaradhat, felhalmozódhat. A stroncium az élővilágban fontos vázanyag az egysejtűeknél. A 90Sr izotópja atomorobbanásokkor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke.

Barium-Klorid

Élettani hatása:
A bárium-klorid erős méreg. Nyálfolyást és égető érzést okoz a szájban. Emellett okozhat gyomorfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és bénulást. Elkékülnek tőle az arc és a végtagok, bénulás miatt akadozóvá válhat a beszéd, fülzúgás és látási zavarok jelentkezhetnek.

Kémiai tulajdonságai:
Magasabb hőmérsékleten vízgőz hatására hidrogén-klorid gáz fejlődik belőle. Kénnel hevítés hatására bárium-szulfiddá alakul. A magnézium magasabb hőmérsékleten báriumot szabadít fel belőle. Ha hidrogén-fluoriddal reagál, sósav és bárium-fluorid keletkezik belőle. Ha kénsavval reagál, fehér csapadék, bárium-szulfát válik ki.

Alumínium:

A harmadik leggyakoribb elem a Földön (8,13%) és a leggyakoribb fém a földkéregben. A természetben elsősorban kevésbé oldható oxidok és szilikátok, agyagásványok formájában van jelen, így a biológiai rendszerekben csak nyomokban jelenik meg. Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.
Tulajdonképpen minden étel, ital és a környezeti elemek is tartalmaznak valamennyi alumíniumot. Egy átlagos felnőtt naponta 30-50 mg alumíniumot eszik meg. Belélegzés útján azok az emberek vannak kockázatnak kitéve, akik poros környezetben, alumíniumgyártás, veszélyeshulladék-lerakók közelében, vagy olyan helyen élnek, akol a természetes alumínium koncentráció magas.
Az alumíniumot a legtöbb esetben a bőrön át veszi fel az ember, és mivel az egyik leggyakoribb elem ezen a bolygón (8,13%), a lélegzetvétellel is szervezetünkbe juthat. Bőrön keresztül a hagyományos alumíniumpalackozású dezodorok miatt jut be, amik különösen rossz hatásokkal bírnak, főleg ha azt frissen borotvált bőrre alkalmazzuk, mivel a borotválkozás során okozott apró sérüléseknek köszönhetően az alumínium gyorsabban behatol a szervezetbe. Továbbá a testápolási termékekkel, krémekkel, vagy sminkelés közben kerülhet az anyag a bőrünkön keresztül a szervezetbe. 1972-ben dialízissel kezelt vesebetegek között figyelték meg a súlyos idegrendszeri károsodást okozó tüneteit, melyeket alumínium mérgezés okozott.

A tartós foglalkozásköri expozíció betegséget okozhat. Az alumínium tartalmú porok a belélegzés után a tüdő szöveteiben még éveken keresztül akadályozzák a gázcserét, melynek a tünetei köhögés, légszomj és váladék formájában jelentkeznek. Az alumíniumnak a szervezetre legkevésbé terhelő hatásai közé a gyomor-bélrendszeri irritációja tartozik. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jelenleg mintegy 35 millió ember szenved az Alzheimer-kórtól vagy a demenciától (szellemi hanyatlás, elbutulás). Néhány esetben olyan embereknél, akiknek a szervezetében sokáig volt jelen az alumínium, csont és agyi elváltozásokat tapasztaltak. Pár vizsgálat összefüggésbe hozta az alumíniumot a memóriazavarokkal, az Alzheimer- és a Parkinson-kórral.
Jelenlegi ismereteink szerint az alumínium felhalmozódhat a szervezetben, ezt a folyamatot pedig a kalcium/magnézium arány zavara és a foszfát magas szintje segíti elő. Továbbá az alumínium kiszoríthatja a vasat a transzferrin komplexből, és vérszegénységet idézhet elő. Negatívan befolyásolja a kalcium és a magnézium csontokba való beépülését is. Veszélyesek lehetnek az alumínium-fluor és vegyületei, amik például a repülőgépek üzemanyagával hozhatók összefüggésbe és a csapadékkal a Földre visszajutva szennyezhetik a környezetünket.
Az alumínium jól kötődik a levegőben lévő kis részecskékhez, ahol szálló por formában napokig fennmaradhat. Bizonyos körülmények között az alumínium oldódhat kis mennyiségben tavakban és folyókban.

Mindig más elemmel vegyületeket képezve található meg, mint például az oxigén, a szilícium és a fluor. Nem fémes formában az alumínium és vegyületei általában mindenhol megtalálhatóak a közvetlen környezetünkben: ivóvízben, alumínium bevonatú konyhai edényeken, dezodorokban valamint testápolók és kozmetikai szerek összetevői között, mint a különböző krémek, barnító folyadékok. Általában dörzsanyagként, izzadás gátlóként, sűrítő anyagként, fedő anyagként és fizikai fényvédő gyanánt kerülnek a kozmetikumokba.
Számos élelmiszerbe (sajtok, sütőport tartalmazó pékáruk, sütemények, fagyasztott tészták, szójalapú fehérjék) kevernek a feldolgozás során különböző adalékanyagokat (alumínium-ammónium szulfát E523, alumínium por E173, alumínium-szilikát E554 és E559, alumínium-sztearát E391, alumínium-szulfát E520). Az alumínium port élelmiszerekhez adagolva, élelmiszer színezékként használják, így például az E173-adalékanyaggal ezüstszürkés színhatás elérése a cél az adott termék felületén.

Forrás: Vilaghelyzete