A szavazás előtt a Jobbik képviselői elfoglalták az elnöki pulpitust, és egy molinót kifeszítve tiltakoztak a törvény megszavazása ellen, amire válaszul kizárta a parlament pénteki határozathozatalairól a frakció tagjait az Országgyűlés.
1. Korlátlan birtokméret
A tervezet az eddigi 300-ról 1200
hektárra növeli az egy magánszemély által hasznosítható földterület
nagyságát, miközben eltörli a családi összeszámítást. Vagyis egy több
ezer hektáros területet nyugodtan szét lehet dobni a házastársak,
gyerekek között, de még a szeretetotthonban fekvő nagymamának is lehet
pár száz hektár szántója és gyümölcsöse. (Ebbe ráadásul a társas
gazdálkodásoknak nem kell beszámítani a tagjaiktól bérelt földet,
valamint a kényszerhasznosítást.)
Gazdasági társaságok a korábbi 1200
helyett 1800 hektárnyi földet birtokolhatnak, hasonló jogi kiskapuk
mellett. Emellett az állam bármikor dönthet úgy, hogy a nem megfelelően
hasznosított földet másnak adja, méghozzá pályáztatás nélkül, a
nyilvánosság kizárásával.
Összehasonlításként Európában a
nagybirtok (!) átlagos mérete 2011-es adatok szerint: Svájc 54,
Hollandia 135, Belgium 150, Lengyelország 250, Franciaország 274 hektár.
2. Tőkés társaságoknak való kiszolgáltatottság
A korábbi években nagy port kavart, hogy
a Nemzeti Földalap (NFA) által kiírt bérleti szerződéseket a helyi
gazdálkodók elől nagybirtokosok és tőkés társaságok happolták el. Ez
várhatóan a jövőben is így lesz, mivel a mintegy kétmillió hektárnyi
állami földek esetében jogi kiskaput nyitnak az NFA-nak a külön
rendelkezésre.
A nonprofit szövetkezeti forma
támogatása helyett ráadásul a kormány úgynevezett „integrátorokat”
támogat, amelyek révén a tőkeérdekeltségek koncessziós formában
régiónként maguk alá gyűrhetik a mezőgazdaságot, és kiszipolyozhatják a
hasznot. (A profitot ezek után remekül át lehet mosni egy
Seychelles-szigeteki offshore cégen keresztül.)
Becslések szerint a hazai termőföldek közel 80 százaléka jelenleg 180 nagytőkés csoport kezében van.
3. Hátrányban a helybeliek
A kritikusok szerint indokolatlanul
széles az a húsz kilométer sugarú kör, amelyen belül a törvénytervezet
szerint még „helybelinek” számít az illető. A jogszabály ráadásul elég
rugalmasan kezeli az üzemközpont fogalmát. Egy gazdaságnak ugyanis lehet
székhelye, valamint több telephelye, és papíron szinte bármelyik
telephelyet később központtá lehet nyilvánítani, így a cég könnyedén
megszerezheti a kiszemelt földet a helyeik elől. (Erre számos példa volt
a földbérleti pályázatok során is.)
4. Hoppon maradt kisgazdák
Az új törvény semmilyen formában nem
biztosítja a kis és közepes gazdaságok ígért előnybe hozását. A
nagybirtokosok és tőkés társaságok 15-20 év múlva lejáró bérleti
szerződéseket köthetnek, melyekre ráadásul azok lejárta után is
előbérleti joguk lesz. A korábbi törvénytervezetből kikerült az is, hogy
egy család településenként nem birtokolhat többet az összes földterület
25 százalékánál. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák a mostani,
igazságtalan földbirtokszerkezetet.
Egy jogi kiskapu azt is lehetővé teszi, hogy az állattartó telepek felülírják az elővásárlási és 20 kilométeres szabályt.
5. Korlátozott beleszólás
A tervezet korlátozott beleszólást
biztosít a helyi földbizottságoknak, ám végső döntést nem hozhatnak. Az
állami hatóság bármikor úgy dönthet, hogy „ésszerűtlen birtokszerkezet”
kialakulása miatt másnak adja a használati jogot. A jogszabály azonban
nem részletezi, hogy mi és kinek a nézőpontjából számít
„ésszerűtlennek”. (A földbérleti pályázatok során „üzleti terv nem kellő
megalapozottságára” hivatkozva utasították el több helybeli pályázatát)
6. Mellőzött munkahelyteremtés
Miközben mindenki a föld megtartó
képességéről beszél, az új törvénytervezet nem kötelezi a földbérlőt,
hogy helyben adjon munkát az embereknek. Időközben szintén elsikkadt a
Fidesz választásokkor beígért „demográfiai földprogramja” is, amely
fiatal letelepedő pároknak biztosított volna kedvezményeket, amennyiben
vállalják, hogy a földet megművelik, és legalább két gyermeket
felnevelnek.
7. Külföldiek szabad rablása
A kormány két éve azzal utasította el
a Jobbik javaslatát a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelméről,
hogy majd a vonatkozó törvény rendezi a kérdést. A hazai zöldbárók
helyzetbe hozását szintén a külföldi spekulánsok elleni harccal
magyarázták az illetékesek. Ehhez képest a törvény – amennyiben mostani
formájában szavazzák meg – csupán az Európai Unión kívüli
állampolgárokat tekinti „külföldinek”, és bár helyben lakáshoz és
tulajdonhoz köti az uniós polgárok földhöz jutását, az utóbbi
évek-évtizedek bizonyították, hogy ezek zsebszerződések útján könnyen
kijátszhatóak.
A 2011-ben három évvel meghosszabbított
földmoratórium 2014. május 1-jén, vagyis pontosan tíz évvel uniós
csatlakozásunk után fog lejárni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése